Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)
JEGYZETEK
ő ítélte feltétlenül szükségesnek az április törvények aláírását, s ő igyekezett rávenni Jellasics horvát bánt, hogy seregeivel távozzon el az országból. A magyarokkal való szimpatizálása miatt kellett 1848 szeptemberétől a politikától és a közélettől visszavonulnia, s távoli birtokán szinte száműzöttként élnie. 52 Sándor V.: Nagyipari fejlődés 68. 53 Mayer—Koncz: i. m. 7. old. Az „István Gőzmalom" Rt. berendezése: 5 henger, 4 kőjárat a megfelelő koptató osztállyal, dara- és lisztszállítókkal, 1 harminc lóerejű és olyan szerkezeti gőzgép, amellyel kondenzatióval és anélkül lehessen dolgozni, 2 db gőzkazán, melynek segélyével 24 óra alatt 250 bécsi mázsa (1 bécsi mázsa = 56 kg) gyártmányt lehessen előállítani. 54 Zelizy D.: i. m. 738—739. old. Simaőrlés = a búzát hajalás nélkül őrlik (parasztőrlés). Műőrlés=a búzát előbb koptatják (a haját lekoptatják), csak azután őrlik. Ez jobb minőségű lisztet ad, mint az előző. 55 Zárszámadás 1850—1906. évekről. 56 Debrecen—Nagy-Váradi Értesítő 1847. április 12. és Komoróczy György: A térképek történeti forrásértéke In: Hajdú-Bihar megye kéziratos térképek (Szerk.: Komoróczy György, Db. 1972) 222. old. és HBmL. XI. 15. Balogh István gyűjteménye 1847. febr. 18-i feljegyzés. 57 Építészeti munkára Köhler Károly és Vecsey Imre vállalkozókkal, ácsmunkára Bruckner Ernő és Juhász István, gépi berendezésre Specker tábori gépgyárossal kötötték meg a szerződést. 58 Dmm 54. old. 59 Debreczen—Nagy-VáradiÉrtesítő, 1847. április 5., 12. és 18. számai. 60 ÉDOSZ-archívum: „A debreceni »István« hengergőzmalom társulat Igazgató választmányának, a társulati 1850.-ki Augusztus 25-ikén tartott Közgyűléséhez intézett előterjesztése". Szám nélkül. 61 Uo. Az iratban említett „bécsi ismeretes események" alatt az 1848. október 6-i bécsi forradalmat kell értenünk. Szűcs Ernő: A debreceni István Gőzmalom (Technika Történeti Szemle 1970) 187— 197. old. Az akkori háborús viszonyok között szinte regénybe illő módon próbálták a hibát kijavíttatni. Érdemes az eseménysorok legalább egy részét az egykori jelentésből idéznünk: „.. .az eltört kerekeket a bécsi gyárba felküldtük, és azoknak azonnali elkészítését és leküldését sürgetve megrendeltük; Octóber 1-n a felküldött, eltört kerekek a mondott gyárba meg is érkeztek, azonban az újaknak elkészítésével a nevezett gyár késedelmezvén, az Octóber 6-iki bécsi ismeretes események következtében pedig Bécs és az egész Osztrákhon tőlünk csak hamar elzáratván a megrendelt kerekeknek a bécsi gyárból lehető megküldéséhez minden remény elenyészett. Scháwel gépészünk azoknak érczből való megöntését két ízben, de siker nélkül kísértvén meg, kéntelenítettünk Spring bécsi monteurt azoknak elkészíttetése végett, ugyanazon év November 24-én Pestre felküldeni, ki is a pesti hengergőzmalom igazgatóságát azok készítésére, de hasztalanul felkérvén, azokat a budai Ganz féle öntő műhelyben kénteleníttetett öntetni. A megöntött kerekekkel nagy üggyel-bajjal Karácson estvéjén hazatérvén, fájdalommal kellett tapasztalnunk, hogy megmérési hiba következtében a kerekek nem voltak alkalmazhatók. Most tehát Scháwel gépészünk, már készen levén a kis épületben a rendes öntő kemencze, rövid idő lefolyta alatt éjjelt, nappalt egybetéve, nagy szorgalma után az új kerekeket létrehozta, és így 1849-ik év január 15-kén a malom működését ismét megkezdhette. Ezen szerencsétlen szünidő négy hónapot elfogván tőlünk, a jövedelem megakadályozása miatt a végső romláshoz közel voltunk." 62 HBmL. IV.B 1109/a 22. Zelizy D.: i. m. 631—632. és 714. old. Szűcs E.: Debrecen ipara i. m: 67—68. old. 63 Szabó István: Debrecen szabad királyi város története a szabadságharc alatt In: A szabadságharc fővárosa Debrecen (Db. 1948) 113—193. old. Módy György: A menekültek. Uo. 75—76., 82., 89. old. A kormány Debrecenben való tartózkodásának időpontját 1849. jan. 7.—június 4. közé helyezhetjük (Kossuth ittléte szerint), mert voltak, akik előbb, illetve később jöttek vagy távoztak. 64 Magyar városok fejlődése (Szerk.: Kiszely Gyula) I. kötet 136—137. old.