Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

JEGYZETEK

65 ÉDOSZ-archivum: A debreceni István hengergőzmalom társulat Igazgató választmányának, a társulat 1850-ki Augusztus 25-ikén tartott Közgyűléséhez intézett előterjesztése. 66 Szűcs E.: Debrecen ipara i. m. 27. old. A városnak ekkor kellett a határból az eddig általa csak zálogbirtokként kezelt sok tízezer holdat megváltania. 67 Ezt bizonyítják pl. az 1848 őszén, ¡849 tavaszán, majd nyarán bekövetkezett géptörések. Ez tűnik ki Specker Dávid gépgyárossal lefolyt vitából, aki a bekövetkezett törésekért a helytelen kezelést okolta. Specker egyébként nemcsak a gépben keletkezett károkért, hanem a tervezett őrlőkapacitás el nem éréséért is a szakszerűtlen vezetést hibáztatta. Szűcs E.: A debreceni István Gőzmalom i. m. 189—190. old. 68 Debrecen—Nagy-Váradi Értesítő 1851. február 2. és 9. számai. Szikszay József a korabeli Debrecen egyik legvállalkozóbb szellemű egyénisége volt. Kereskedő, sörgyáros, fürdőtulajdonos (Margit-fürdő) stb. 69 Uo. 70 Mayer—Koncz: i. m. 8. old. 71 Sesztina Lajos az 1810-ben alapított debreceni vasnagykereskedő cég vezetője. A malom alapító tagja, és részvényese (magának 1897-ben 38 db, családjával együtt 50 db részvénye volt). 1876tól az igazgatói választmány tagja. 72 A számvizsgáló bizottság tagjai: Nánássy Benjámin, Szikszay József, Rádl József és Bészler Károly voltak. Mindnyájan helybeli kereskedők és vállalkozók. A társulat részvényesei. Poroszlay Frigyes tekintélyes, vagyonos polgár, a város országgyűlési képviselője, majd polgármestere volt. 73 Az 1851. febr. 16-i mérleg szerint: Beruházások épületben: 39 003, gépekbe: 49841, felszerelésekbe: 15 811, frt., így az egész részvénytőkét (81 200) 23 456 frt.-tal meghaladó beruházást hajtottak volna végre. 74 Debrecen—Nagy-VáradiÉrtesítő 1851. február 16. 75 Uo. 1852. április 15. 76 Nagy József debreceni kereskedő lett az elnök, miután Rádl József 1852. aug. 26-án Balatonfüreden meghalt. Rádl sírján a következő felirat olvasható a füredi temetőben: „Rádl József debreceni kereskedő és városi képviselő született Debrecenben 1788. márt. 15. meghalt Balaton Füreden 1852. aug. 6. Örök emléket alkotott ő magának az által, hogy Debrecenben az artézi kutat és gőzmalmot meghonosítá, összes vagyonát pedig örök alapítványul hagyományozta a magyar haza jó érzelmű szegény lakosai évenkénti segélyezésére." A sírkő szövegét lejegyezte Czakó György tanár. Múzeumi Kurír 21. sz. 25. old. 77 Zárszámadás 1853—1854. évekről. 78 Az István malom 1851. május 11-én módosított alapszabálya. 79 Mayer—Koncz: i. m. 10. old. Raktárépítésre 27 806 frt. 18. kr.-t, új gőzgépre 41 265 frt. 46. kr.-t, egyéb gépekre 18 000 forintot fordítottak. 80 Uo. 11. old. 81 A vételre Meisels Salamon és Eisenberger Mór tett ajánlatot. Az ingatlanokat, gépeket, felszereléseket kérik 165 ezer forintért, miközben a vállalat jelenleg tulajdonában levő nyersanyaga, készárui és követelései még a részvényeseket illetné. 82 Szűcs I.:i. m. 1074. old. 83 Mayer—Koncz: i. m. 13. old. 84 Sándor V.: Nagyipari fejlődés... 8. old. 85 Sándor V,: A budapesti nagymalomipar... 332. old. 86 HBmL. XI. 15. ftsz. 4336/1852-es Tan. jkv. feljegyzés. 87 Uo. 2306[1851-es Tan. jkv. Eszerint a malom telekért 2191 q frt. 18 kr.-t, valamint 86 p frt. 30 krt. kamatot fizetett a vállalat a városnak. 88 Debreczen—Nagy-Váradi Értesítő, 1852. december. 89 Uo. 1852. október 3., 1853. február 13.