Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)
JEGYZETEK
29 HBmL. IV. 101 l/a 1774, 1843. 30 HBmL. IX. 22/9. Béres András: A Hortobágy ipari létesítményei. In: Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve, IV. (Szerk.: Gazdag István Db. 1977.) 6. old. A céhiratok szerint 1822-ben 45, 1865-ben 42 tagja van a céhnek. 31 Lambrecht K.: i. m. 39. old. 32 Mayer—Konez: i. m. 5. old. 33 Az 1844-es alapszabály 4. § Mayer—Koncz: i. m. Függelék. 34 Pach Zsigmond Pál: Az eredeti tőke felhalmozás Magyarországon (Bp. 1952) 212—-219. old. 35 Balogh István: A cívisek világa (Bp. 1973) 80—81. 1. és Szűcs E.: Debrecen ipara 19, 74. old. 36 A Debreceni Első Takarékpénztár megalakult 1846. február 16-án 600 db 50 ezüst forintos részvénnyel. Radó Dezső: Debrecen ipara és kereskedelme (Továbbiakban = Radó D.: Debrecen ipara) és In: Magyar városok fejlődése I. (Szerk.: Kiszely Gyula, Bp. 1931) 335. 1., A debreceni munkásmozgalom története (Szerk.: Varga Zoltán, Db. 1956.) (Továbbiakban = Dmm) 11. old. 37 Mayer—Koncz: i. m. 6. old. a tanácsgyűlési jegyzőkönyv azonban nem tartalmazza ezt a bejegyzést. Az idézett műbe az engedélyezés dátuma a malom saját irattárában levő irat alapján kerülhetett, sajnos azonban ez az irattár a második világháborúban megsemmisült. 38 A Debreceni Első s Kizárólag Kiváltságos Gőzmalom Társaság Alapszabályai (Mayer—Koncz: i. m. Függelék) (Továbbiakban == Alapszabály 1847.) 1844. július 28-án elnöknek Poroszlay Frigyest, igazgatónak Rádl Józsefet, jegyzőnek Tóth Antalt választották meg. Ez volt az első vezetőség. 39 Debreczen—Nagy-VáradiÉrtesítő 1847. április 5., 12. és 18. számai. 40 Debreczen—Nagy-Váradi Értesítő 1847. április 18. 41 Komoróczy Gy.: Céhesipar 157—158. old. 1848. augusztus 27-től elnök: Frank Antal, igazgató: Wallis Vilmos, választmányi tagok: Simonffy Sámuel, Prisz Mihály, Kardos László, Farkas Ferenc, Nánássy Benjámin, Bészler Károly. 42 Alapszabály 1847. 43 Az 185l-es Alapszabály 7. §. 44 Vö. az 1844-es alapszabály 3. §-át és az 185 l-es alapszabály 3. §-át. 45 Míg a két alapszabály 40 ezer, illetve 120 ezer frt. tőkéről beszél, az első összeget tervezettnek, az utóbbit óhajnak foghatjuk fel (mert 1851-ben már szükség lett volna a részvénytőkét felemelni), de a meginduláskor 1848-ban a kezdőtőke 81 200 frt. L. a Sesztina- és a Rádl-féle mérleg adatait, amelyek jóformán minden tételükben eltérnek egymástól, de a részvénytőkében mindkettő ezt az összeget, azaz 81 200 frt.-ot tünteti fel. Megjegyezzük, hogy közben (1848—1850 között) újabb részvénykibocsátás nem volt. 46 Mayer—Koncz: i. m. Függelék. 47 Dmm i. m. 11. old. Az István Gőzmalom Társulat szöveges zárszámadásai (Továbbiakban = Zárszámadás) 1850—1870 közötti évekről. Megjegyezzük, hogy egyes források már 1844-re vonatkoztatva 369 950 frt. alaptőkéről tesznek említést. A későbbi mérlegadatok vizsgálata azonban bizonyítja, hogy a társulat mint tiszta részvénytőkét ezen összeget csak 1870-ben éri el, és ehhez közelítő összeget együttes részvény- és tartaléktőkeként is csak 17 évvel az üzem megindulása után, az 1865-ös évi mérlegben (194 355 + 168 283,08 = 362 638,08 frt.) találhatunk. Túlzás tehát rögtön a megalapításnál 369 950 frt.-os alaptőkéről beszélni. 48 Vö. az 1844-es és az 185l-es alapszabályok 4. §-át és Debreczen—Nagyváradi Értesítő 1846. július 28. 49 Vö. az 1844-es és az 1851-es alapszabályok 1. §-át. 50 Szűcs István: Debrecen város története Db. 1074. old. és Zelizy D.: i. m. 896. old. 51 Mayer—Koncz: i. m. 8. old. Dolinay Gyula: Történelmi arcképcsarnok (é. n.) 692—694. 1. és Új Idők lexikona 14. kötet 3437—3438. 1. E névnek a megtartása az abszolutizmus körülményei között a magyar alkotmányosság mellett való kiállást is jelentette. Ugyanis István nádor volt az, aki 1848. március 15-e után a magyar küldöttséget (Kossuth Lajosékat) a király elé vezette,
