Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

IV. AZ ÜZEM MUNKÁSAINAK HELYZETE ÉS KÜZDELME - 4. A malom munkásainak harca a Horthy-fasizmus idején

lakatos 9. A sztrájkoló munkásság száma 78. Csupán a főgépész és a főmolnár nem lépett sztrájkba. A sztrájk oka a béremelés kérésének nem teljesítése." 522 A munkások ugyanis az ún. minimális munkabérek bevezetése miatt és a csökkentett munkaidő miatt kevesebbet kerestek, mint korábban. Ezért a dol­gozók „akik valamennyien tagjai a Magyarországi Malomipari Munkások Or­szágos Szövetség debreceni csoportjának" augusztus 3-án bérmozgalmat kez­deményeztek, és szakszervezetük útján béremelési kérelmet terjesztettek elő. Mint láttuk az előzőekben, ezt a malomvezetés nem teljesítette. Eredménytelen maradt az iparhatóságon az augusztus 10-én lefolytatott egyeztető tárgyalás is. A debreceni iparhatóság a sztrájkot megelőző napra megismételt egyeztető tárgyalást tűzött ki a 25%-os béremelés ügyében. Ezen azonban a malomveze­tőség képviselői egyáltalán nem jelentek meg. A tárgyalás meghiúsulása után a munkások még aznap este értekezletet tartottak. Ezen 61 szavazattal 7 elle­nében kimondták a munka beszüntetését. A szavazás után a lakatosok — akik béremelési ígéretet kaptak — kinyilvánították, nekik nincs ugyan béremelési követelésük, de ők is csatlakoznak a sztrájkhoz. A sztrájk ideje alatt több kí­sérlet történt a békéltetésre, eredménytelenül. A malomvezetés ezeken soha­sem jelent meg, csupán augusztus 28-án küldött egy levelet Szász József igaz­gató, amelyben közölte: „miután sikerült más malmainkból molnárokat, hely­ből és a környékből segédmunkásokat szerezni, csak azokat a bérharcban álló, munkásokat hajlandó visszavenni, akiknek a munkahelye még nincs betöltve, de ezeket is csak a jelenlegi munkabérek mellett." 523 A munkások döntő több­sége továbbra is kitartott. Válaszul az igazgatóság augusztus 30-án a malmot vidékről hozott munkásokkal üzembe helyezte, a bérmozgalmat kezdeményező dolgozókat pedig a munkából kizárta. Bár a részleges munkabeszüntetés szeptember elején is tartott, a sztrájk tu­lajdonképpen mégis vereséggel végződött. Mindössze annyit ígért meg a vállalat vezetősége, hogy november 1-ével a minimális béreket életbe léptetik, s a kizárt munkások közül tizenötöt szep­tember 4-ig visszavesznek, a többit csak akkor, ha a városi népjóléti hivatalból „véletlenül" ideirányított ínségmunkások és a vidékről toborzott sztrájktörők nem válnának be. Ha vereség is érte az István malmi munkások 1937-es háromhetes sztrájkját, de hatása túlnőtt az üzem falain. Országosan nagy figyelmet keltett, s több üzem munkásai anyagilag is támogatták a sztrájkolókat, s ugyanakkor a város és kör­nyéke több malmában a sztrájk elkerülése érdekében fizetésemelést hajtottak végre a tulajdonosok. 524 Ha a vereség okát keressük, megállapíthatjuk, hogy most, az 1937-es évben az előző év komponensei közül a leglényegesebb, a malomipari munkások or­szágos, közös fellépésének tényezője hiányzott. Sőt az István malmi munkások vereségének egyik oka éppen a konszernhez tartozó békéscsabai malom mun­kásainak magatartása volt. Itt behívatták a munkásokat, bérjavítást adtak ne-

Next

/
Thumbnails
Contents