Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

IV. AZ ÜZEM MUNKÁSAINAK HELYZETE ÉS KÜZDELME - 4. A malom munkásainak harca a Horthy-fasizmus idején

Hét szakszervezeti csoport felsorolása után — előzőektől elkülönítve —- a következőket írja: „valamint az István gőzmalmi munkások önképző és segélyező egylete".

493 Tehát maga a polgármesteri jelentés is érzékelteti, hogy ha munkásszervezet is az „Önsegélyező", mégsem sorolható a többiekkel azonos kategóriába. Mint ismeretes, az ellenforradalmi rendszer a keresztényszocialista mozgamon keresztül kísérletet tett saját munkásszakszervezetek létrehozására, hogy a terror módszerén kívül a megnyerés és leszerelés politikáját is alkalmazza a konszolidáció érdekében. A debreceni keresztényszocialista mozgalom több üzemben rendelkezett szervezettel (Vagongyárban, Helyi Vasútnál, Dohányés Gázgyárban, valamint a molnárok között).

494 Ezeknek a szervezeteknek feladatuk volt a munkások elégedetlenségét, még meglevő forradalmi hangulatát leszerelni. Ezt igyekeztek is „becsülettel" teljesíteni. Igen jó példa erre Debrecenben a helyi vasúti sztrájk kirobbanásának megakadályozása, s az 1923. augusztus 4—6. között folyó hortobágyi gőzmalmi munkások sztrájkjának elszigetelése. E leszerelési tendencia érvényesülését, a keresztényszocialista irányzat térhódítását az István malmi munkások szervezetében nemcsak az igazolja, hogy egészen 1937-ig nincs sztrájk a malomban, hanem az is, hogy az egyesület kiadásai között évről évre ott találjuk „a tisztelendő úrért küldött autó bérdíját", amikor az egy-egy rendezvényre eljött az egyletbe.

495 Az önsegélyező 1893-ban jóváhagyott alapszabályát többször módosították ugyan, de ismét és ismét belekerült a célok megjelölésénél: „Minden politikai pártszínezetet kizáró művelése" a tagoknak,

496 Ugyancsak ki kellett zárni, illetve nem lehetett tagnak olyan személyt felvenni, „aki az állam és társadalom törvényes rendje ellen... tevékenykedett és emiatt" jogerősen elítéltetett".

497 A tiltó rendelkezéseket csak a baloldali eszmékre vonatkoztatták, ugyanakkor a Horthy-féle fasizmus ideológiáját igyekeztek terjeszteni az egyesületben. így pl. a nacionalizmust, mint a rendszer egyik leggyakrabban alkalmazott fegyverét a munkásság öntudatra ébredésének megakadályozására. Ezt így foglalták az alapszabályzatba: „Az egyesület célja az István Gőzmalom munkásai hazafias érzésének a keresztény nemzeti gondolat jegyében, mindennapi politikától független fejlesztése, a munkásság önképzésének előmozdítása, hazafias és kulturális mozgalmakban való közreműködés."

498 Jellemzőnek találjuk az öntudatos, osztályharcos állásponttól való távolállásra a következő eseményt: 1947-ben az államrendőrség politikai okok miatt több tag beválasztását nem fogadja el a vezetőségbe.

499 Az újból megtartott vezetőségválasztó gyűlésen az alelnök a következő zárszavakat mondja: „.. .hogy a tisztviselő és munkásosztály a jövőben kéz a kézben haladjon a múltat elfelejtve, közösen vállalják a gondterhes munkát és csak egy cél vezessen bennünket, a közös kultúra." Annak az óhajának adott kifejezést, hogy „később meg fogjuk tudni alapítani dalárdánkat és így kultúrát fogunk tudni bevinni önképző körünkbe".

500 E szemléletes politikai állásfoglalás hibája nem a tisztviselő és munkásosztály jövőbeni