Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

IV. AZ ÜZEM MUNKÁSAINAK HELYZETE ÉS KÜZDELME - 4. A malom munkásainak harca a Horthy-fasizmus idején

fordulás, az olcsó munkaerő igénybevétele stb. Ezt a fegyvertárt a háborús körülmények újabb eszközzel bővítették. A malmot 1940. augusztus 15-étől hadiüzemmé nyilvánították. Ez azt jelentette, hogy minden dolgozó katonai fegyelem alá tartozott, s akinek munkájával, magatartásával kapcsolatban kifogás merült fel, azt a hadseregben szokásos módszerekkel büntették meg. A hézagosan fennmaradt dokumentumok igazolják, hogy a malomban éltek is a fegyelmezésnek ezzel az újabb lehetőségével. Az általunk táblázatba foglaltak közül külön érdemes kiemelni Kiss Erzsébet, Vékony Róza és Somogyi Tibor esetét. A háborús anyagellátási zavarok idején az üzem harminc darab harisnyát kapott a munkások közötti kiosztásra, de ebből a munkásoknak csupán három darabot adtak ki. Amikor ez ellen felszólalt Vékony Róza és Kiss Erzsébet, akkor az üzem katonai előadója büntetésből a legnehezebb munkára, zsákhordásra osztotta be őket. Ezt a munkát megtagadták! Velük egy helyen dolgozott Somogyi Tibor is, s mivel munkatársnői védelmére kelt, velük azonosította magát, Somogyit munkaszolgálatra vitték, a két leányt pedig internálták.

488 A táblázatunkba foglalt eddigi ítéleteken túl — tudomásunk szerint — még további tizenöt alkalommal szabtak ki büntetést olyan indokolással, hogy „légiriadó esetén eltávozott", „indokolatlanul beleszólt", „mert a szolgálati utat megkerülte" stb.

489 A hadiüzemmé nyilvánításnak egyik jele volt, hogy „Priuszlapot" kellett beszerezni a háború alatt felvett munkásokról. így kellett értesülést beszerezni 1941—1942 során Izsák Dezső malmi munkásról, Jóga István napszámosról, Kovács Lajos molnár segédről, Juhász Lajosné zsákvarrónőről az országos bűnügyi nyilvántartóból, a kémgyanúsak központi nyilvántartójából és a főkapitányság politikai nyilvántartójából. Még súlyosabb következménnyel járt az 1941. szeptember 4-én keltezett hadiüzemi megbízotti titkos irat, amelyben felhívták a malom vezetőségét „... több olyan egyén is alkalmazásban van, akikben nem lehet megbízni".

490 Ennek lesz következménye, hogy a budapesti központ utasítja a debreceni telepet „...miszerint az átiratban foglaltaknak megfelelően kifogásolható alkalmazottakat a feltűnés elkerülése végett fokozatosan bocsássa el". Szeptember 25-ig hat munkást küldtek el a vállalattól.

491 Végül a munkások helyzetének vizsgálata során szót kell ejtenünk a. fizetéses szabadságról is. A 3000/1938. Ip. M. rendelet elismerte a munkások fizetéses szabadsághoz való jogát, de ezt a juttatást éppúgy elsöpörte a háború, mint a 8 órás munkanapot és a vasárnapi munkaszünetet.

492 4. A malom munkásainak harca a Horthy-fasizmus idején A román hadsereg kivonulása után, az ellenforradalmi rendszer berendezkedése során, 1920 októberében a város polgármestere értesíti a rendőr-főkapitányt, hogy Debrecenben nyolc szakszervezet újból megkezdte működését.