Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

IV. AZ ÜZEM MUNKÁSAINAK HELYZETE ÉS KÜZDELME - 2. A munkások szervezetei és megmozdulásai 1919-ig

a sztrájkot. A munkások szívósan kitartottak. „Sőt április 21-én a debreceni burzsoázia számára beköszöntött az első nagy rémület ideje, kitört az általános sztrájk Debrecenben." Közben ugyanis kezdetét vette az országos vasutassztrájk, s ehhez csatlakozott a Járműjavító 900 munkása is. Egyidejűleg sztrájkba léptek a város más üzemeinek munkásai is. Több mint 12 000 munkás vonult fel Debrecen utcáin, vörös zászlókkal, az ínternacionálét és a Marseillaise-t énekelve. A burzsoázia engedni volt kénytelen. Ez volt az első általános sztrájk Debrecenben. Bebizonyította, hogy milyen óriási erő van a munkásosztályban. A város munkásai bekapcsolódtak az országos mozgalomba (vasutassztrájk) és kivívták a sztrájkjogot.

425 Ebből a megmozdulásból kivették részüket a malom munkásai is. így ír erről egy korabeli napilap: „Még az este nyugodtan tértek pihenőre az István gőzmalom munkásai, és senki sem gondolta volna, hogy ezer munkás ma reggelre abbahagyja a munkát — és ez a csoda ma megtörtént. Az István gőzmalom gépei megálltak, az ezernyi munkás pedig kivonult a sztrájktanyára. A félreértések elkerülése végett megemlítjük, hogy ennek a sztrájknak sem béremelés a célja, hanem «harc a törvényen belül a munkástársadalom elorzott ogaiért«."

426 A századforduló utáni évek egyik fő politikai célkitűzése — a szociáldemokrata párt sugalmazására — az általános titkos választójogért folyó küzdelem volt. Ennek a harcnak, a malom szempontjából is követhető eseménye az 1905. március 5-én az Olajütőben megtartott malommunkás-népgyűlés volt. (A munkásmozgalom könnyebb ellenőrzése érdekében olyan rendelet volt érvényben, hogy ilyen gyűlést csak polgármesteri engedéllyel lehet tartani. Az engedélyt kérő iratban meg kellett jelölni a gyűlés napirendi pontjait, s az 1905-ös kérvény a következő négy pontot jelöli meg a gyűlés céljául.)

427 Programja: I. Az általános titkos választójog II. A sajtó III. A földművelő munkásság munkarend tervezetének ismertetése IV. A malommunkásság helyzete A népgyűlés lefolyásáról rendőrségi jelentés készült.

428 Ebből tudjuk, hogy az Olajütőben megtartott gyűlésen kétszázan vettek részt, s határozatot hoztak: ha a kormány nem adná meg az általános, titkos választójogot, úgy kimondják az országos sztrájkot, amelyhez a jelenlevők is csatlakozni fognak. Egyébként a résztvevőkről a jelentés úgy nyilatkozik, mint „akik jobbrészt a piacon ácsorogni szokott napszámosokból tevődnek össze". Ez a kifejezés szokványos volt. A népgyűlések résztvevőit, a szakegylet tagjait ilyen jelzőkkel illették az uralkodó osztály tagjai vagy az őket kiszolgáló erőszakszervezetek tagjai. Míg az 1904-es és az 1905-ös megmozdulások politikai színezetűek voltak,