Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

IV. AZ ÜZEM MUNKÁSAINAK HELYZETE ÉS KÜZDELME - 2. A munkások szervezetei és megmozdulásai 1919-ig

addig az 1906-os sztrájk már összetettebb, több oldalú követeléssel fellépő volt. Ez a sztrájk, amely pár héttel nyomon követte a szakegylet megalakulását, fényes győzelemmel zárult. Ha fellapozzuk az egykorú forrásokat, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ténybeli adataik egy-két esetben eltérőek. így például az Élelmezési Munkás a sztrájkba lépő munkások számát 150ben határozza meg, ugyanakkor a Molnárok Lapja 300 munkabeszüntetőről beszél.

429 „Az István gőzmalom 40 szakmunkást, 220 napszámost és 40 raktári munkást foglalkoztat, akik mind abbahagyták a munkát és kivonultak az Olajütőbe, ahol tanyát ütöttek.

430 A sztrájk eseményeinek rekonstrukcióját végrehajthatjuk, ha az előbbi két újságon kívül figyelembe vesszük a Népszava megfelelő számait is. A sztrájk okául a piaci drágaságot említik a munkások. A követelések áttekintése azonban ennél sokkal szélesebb körű képet ad, mert azok gazdasági, szociális, sőt politikai célú kívánságokat is tartalmaznak. A Molnárok Lapjában és a Népszavában a sztrájk követelése szóról szóra egyezik. így azt hitelesnek lehet elfogadni, hiszen a két újság hírforrása különböző volt; az előző a munkaadók, az utóbbi a munkások lapja volt. Az 1906-os sztrájk követelései a következők voltak: legalább 40 fillér béremelés, ami feleljen meg átlagosan 17%-nak. A summás munkások bére 3 korona és 3 korona 60 fillér között legyen. A munkások tisztességes, emberséges bánásmódot követelnek maguknak. A munka körülményeinek javítása érdekében a pontok sorába felvették a teljes vasárnapi munkaszünetet, a munkaidő 12 órában való megállapítását. Az éjjeli különmunkáért 40 fillért követeltek óránként a munkabéren felül. Kérték a munkások testi épségére veszélyes helyek kiigazítását és hogy a „munkás egész héten át kapjon munkát". A politikai jogokkal foglalkozó részben találjuk: a szabad szervezkedés, a szakszervezet megalakításának jogát, május elsejének ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánítását, s végül a sztrájkjog védelmében: „a bérharc miatt senki sem üldözhető". Augusztus 28-án, csütörtökön, az István malom munkásainak küldöttsége felkereste May Andor igazgatót és átadták követeléseiket.

431 Az igazgató hivatkozva arra, hogy elutazik, arra kérte a munkásokat, várjanak a válaszra visszaérkezéséig, hétfő délutánig. A Molnárok Lapja szerint ebbe a küldöttség bele is egyezett. A dolog azonban másképp történt. Vasárnap reggel ugyanis ismét megjelent a malom irodájában a munkásság küldöttsége és követelték a memorandumra a választ. A vezérigazgató távollétében az irodafőnök fogadta őket és kijelentette nekik, hogy ügyükben csakis May Andor és az igazgatóság van hivatva dönteni. Kérte őket, legyenek hétfő délutánig türelemmel. A küldöttség ismét kilátásba helyezte, hogy az üzemben az igazgató megérkezéséig fennakadás nem lesz. Mégis hétfő reggel 6 órakor az éjjeli munkásokat a nappaliak nem váltották fel, sztrájkba léptek és így az üzem leállt. A lap ilyen tartalmú beszámolója nem véletlen. Mint említés történt már