Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

IV. AZ ÜZEM MUNKÁSAINAK HELYZETE ÉS KÜZDELME - 2. A munkások szervezetei és megmozdulásai 1919-ig

kell jegyezni, hogy az ország más iparágaihoz mérten a malomiparban alacsony a gyermekmunkaerő számaránya, pl. a mű- és épületlakatos-iparban 26,6%, a sokszorosító iparban 19,2%, az üvegiparban 9,2% a gyermekmunkások aránya. Ennek elsődleges okát a munka különbözősége — a nehéz fizikai munka — adja.

388 A munkások helyzetéről szólva speciális debreceni munkásjóléti intézményként kell megemlítenünk e korszakból a „Közhasznú Munkáskert Egyesület"-et, amelynek célja a város tulajdonát képező földterületek bérbevétele, illetve bérbeadása. A munkások részére művelésre, lakásépítésre biztosított területek „tulajdonba adása". így akarták lecsillapítani a munkások elégedetlenségét.

389 Az egyesület erőteljesebben csak 1910 után működött, de már 1909-ben 320 kerthez juttatott között 3 István gőzmalmi munkás is volt.

390 2. A munkások szervezetei és megmozdulásai 1919-ig A munkások anyagi helyzetének vizsgálata után következő lépésként foglalkoznunk kell a proletariátus politikai helyzetével. Ennek során a következő kérdésekre kell választ adnunk: Mennyiben állt módjában a malom dolgozóinak saját, önálló munkásszervezetüket létrehozni ? Milyen munkásegyesületek, körök működtek a malomban? Emellett nyilvánvalóan kellő hangsúllyal kell foglalkoznunk azokkal a kérdésekkel is: milyen módszerekkel küzdöttek a malom munkásai életkörülményeik javításáért, helyzetük megváltoztatásáért? A gazdasági, politikai elnyomottságban élő munkásoknak ahhoz, hogy béreiken, munkakörülményeiken javíthassanak, létbiztonságukat megerősíthessék, nehéz harcot kellett vívniuk kizsákmányolóikkal. Ehhez a harchoz az erők összefogására, önálló munkásszervezetek létrehozására volt szükség. A szakirodalomban eltérő nézet alakult ki e kérdésben.

391 A rendelkezésünkre álló források alapján arra az álláspontra helyezkedünk, hogy egymástól eltérő időpontban két külön nevű, politikai tartalmában és társadalmi vonatkozásában is külön alapítású szervezet alakult. Eddigi adatainkkal igazolni tudjuk, hogy „Az István Gőzmalom Társulat Munkásainak Önképző és Segélyező Egylete" 1889. április 21-én alakult a malomtulajdonosok tudtával, beleegyezésével, sőt közreműködésével. Nevének megfelelően önsegélyezéssel és önképzéssel foglalkozott.

392 „A Magyarországi Molnárok és Malommunkások Szakegylete" helyi csoportja, mely a város malmi munkásságát egyesítette, 1906-ban jött létre. A két szervezet közül elsőként a korábban alakult István gőzmalmi egyesület tevékenységét vizsgáljuk. „Az István Gőzmalom Társulat Munkásainak Önképző és Segélyező Egylete" 1889. április 21-én tartotta alakuló ülését. Az egylet alapszabályát „Liptay miniszteri osztálytanácsos 51.222/V. szám alatt 1893. június 18-i dátummal hagyta jóvá.

393 A kor rendelkezései szerint