Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 12. (Debrecen, 1978)

IV. AZ ÜZEM MUNKÁSAINAK HELYZETE ÉS KÜZDELME - 1. A munkások helyzete 1919-ig

foglalkoznunk kell még a munkásság helyzetének vizsgálata során a malmon belüli állapotokkal, amire segít rávilágítani a „Munkarend".

379 „Minden munkanap 12 óra éspedig a nappali munka reggeli 6 órától este 6 óráig, az éjjeli munka pedig este 6 órától reggeli 6 óráig tart." A munkaidő alatt jogukban áll a munkásoknak reggel félórás, délben egyórás étkezési szünetet tartani, de „kötelezve vannak azonban a szünetet úgy beosztani, hogy a gépek működése ez által sem kárt, sem megszakítást ne szenvedjen". A dolgozók kötelezhetők külön díjazás mellett „a rendes munkaidőn túl is dolgozni, ami alól magát senki sem vonhatja ki". A munkarend megtiltja a sztrájkot. „Munkásoknak összecsődülése panaszemelés végett azonban semmi szín alatt sem tűretik s előforduló alkalommal szigorúan megbüntettetik." A szerződési viszony azonnali felbonthatóságának paragrafusai közül kettő is vonatkoztatható volt a sztrájkoló munkásra, „c) ha kötelességeinek teljesítését makacsul megtagadja; vagy d) ha fellebbvalójának beleegyezése nélkül egy egész napot szünetel." Egyébként 10 perces késés a munkából elég volt a napi bér egy negyedrésze levonásához. Ugyanakkor a dolgozók sztrájkkal sem küzdhettek jogaikért, mert a munkaadónak jogában állt a munkafelvételt megtagadókat, az együttesen tiltakozókat azonnal elbocsátani. A dolgozókra nézve kedvező intézkedése a munkarendnek, hogy a társulat fenntart egy „munkások kórpénztárát", amihez a keresetük arányában a nőtlen munkások 3%-os, a családosok 3,5%-os hozzájárulást fizetnek, s ezért maguk és családjuk ingyen orvosi kezelést, gyógyszert, valamint saját betegségük esetén rendes fizetésük felét, mint kórpénzt kapják. A kórpénz folyósításának időtartama azonban 4 hónapnál hosszabb nem lehet. Akik szerencsétlenül járnak vagy kiöregszenek, azokat havi segélyben részesítik. Hogy ez utóbbinak mértéke mekkora volt, megfigyelhető a malom mérlegadatainak vizsgálata során. Az 1876-ig eltelt időszak alatt pl. a malom tiszta nyeresége 1 389 499 frt.-ra rúgott. Ez időszak alatt a munkások kórházpénztára javára mindössze: 1932 frt.-ot fordítottak, vagyis az előbbi összegnek csupán 0,1%-át! Ez az adat — úgy érezzük — jól szemlélteti az üzem tulajdonosainak munkások iránti „jó szívét".

380 A malomban uralkodó munkakörülményekre egyébként jellemző, hogy az 1903-as sztrájk idején a tisztességesebb béreken túlmenően az ebédszünet alatti őrlés megcsendesítését, s bizonyos munkaterületekre több ember alkalmazását követelik a sztrájkolok. Tehát a kizsákmányolás mértékét — a bérek alacsony szinten tartása mellett — a munka intenzitásának felfokozása is növelte.

381 A 20. század elején a malmok életével foglalkozó cikkek állandóan visszatérő témája a vasárnapi munkaszüneti nap problematikája. 1905—1906 között még a Molnárok Lapja is német, osztrák példákat hoz fel számról számra a vasárnapi szünnap megadása érdekében.

382 Az „Élelmezési Munkás" pedig 1906-ban az előző lapnál élesebben veti fel a malom munkásainak helyzetét: „nekünk vasárnap épp úgy kell az igát húznunk, mint hétköznap."

383 Megem-