„Éhe a kenyérnek, éhe a szónak, éhe a Szépnek…” - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 11. (Debrecen, 1978)

Dokumentumok - III. Olvasási kultúra

kiegyezéssel megfosztották a népet és a kisbirtokos osztályt a 48-as előnyöktől, a vezetést és az uralmat a nagytőke, a gyáripar és a nagybirtok ragadta magához s e triumvirátus uralma eredményeként százezrével voltak kénytelenek a földmívesek tengeren túlra vándorolni. A mezőgazdasági munkabéreket a nagybirtok nemzetiségi munkásokkal törte le, a gyáripar nem tudta még éhbérért sem foglalkoztatni az elproletáriasodott falusi elemeket, az elégedetlenség folyton nőtt s jöttek a társadalmi zavarok, streikok évtizedei. E viszonyok folytán alakult ki a Nyugat körüli írótársaság, melynek tagjai Adyt kivéve újítók voltak ugyan, de nem voltak célkitűzéseik. Általánosságban Adyt úgy állította a hallgatóság elé, mint aki elsősorban a nép, az elnyomottak érdekében való forradalmi költő volt, kinek elsőrendű programja volt a nép, a szegénység érdekében ostorozni a kizsákmányoló vezető úri osztályt. Az előadás második felében József Attila költészetét ismertette Kállai. Kifejtette, hogy József Attila kizárólagosan a nép, a szegénység, munkásság, proletárság költője volt s halála után a munkásságot az a veszély fenyegeti, hogy őt is, mint Adyt az ún. polgári utókor kiforgatja lényegéből és kisajátítja magának. Ez ellen kell küzdeni a munkásságnak. Jövő vasárnap Zoláról lesz irodalmi délután ugyancsak budapesti előadóval. Jelenteni kívánom még, hogy irodalmi délutánról és nem politikai, vagy szakszervezeti összejövetelről lévén szó, az előadáson sok nő is volt jelen és gyermek, úgyszintén 70—80 főnyi 15—20 éves fiatalember. Bár az előadó semmi olyan kijelentést nem tett, amely helyszíni közbelépésemet vonhatta volna maga után, mégis az a meggyőződésem, hogy a párt ezekkel az ún. irodalmi délutánokkal igen hatékony propaganda fegyverre tett szert. Ez az előadás megítélésem szerint a hallgatóság nagy részét szinte felvillanyozta s a legkevésbé sem volt alkalmas az osztályellentétek csillapítására, ellenkezőleg azok alapos szítására. Véleményem szerint egy-egy ilyen irodalmi délután jobb propaganda eszköz, mint tíz szakszervezeti gyűlés, hol az előadók verkliszerűen ismétlik a témát, melyet a hallgatóság is betéve tud. Debrecen, 1940. április 7-én. dr. Végvári Sándor s. k. rendőrtanácsos Másolat. — HBmL. IV. B. 901/a. 102/1940. eln. sz. Kiadva: Hajdú-Bihari Történelmi Olvasókönyv (Szerk.: Komoróczy György) Db. 1973. 289—290. old. 115 Budapest, 1941. HOGYAN JUT EL AZ IRODALOM A FIZIKAI MUNKÁSOKHOZ? Magyarországon, az 1929—1938-as évek átlagában, évente 3240 könyvet adtak ki. Ennek 30—33%-a szépirodalom, tehát körülbelül 1000 könyv. Ennek kb. a fele ponyva, hiszen hetenként 8—10 ilyen regényfüzet jelenik meg. Tehát marad évente kb. 500 szépirodalmi munka.