Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

Előszó

ELŐSZÓ „Nem szabad parasztnak maradni. Kevés és méltatlan ez a sors, akkor, amikor út nyílik rá, hogy más legyen belőle, és minden vágy megvan arra, hogy kövesse is az ember ezt az utat. Akkor sem szabad parasztnak lenni, ha azt mondják, hogy ez a legigazabb állapot a világon, és akkor sem, ha azt akarják elhitetni, hogy nem lehet másképpen ez a világ." Ezeket a sorokat Erdei Ferenc írta 1938-ban a Parasztok című munkájában. Vallomása egybecseng a marxizmus—leninizmus álláspontjával: a paraszti életformát a szocializmusban nem megreformálni kell, hanem megszüntetni. A felszabadulást követően népünk jelentős eredményeket ért el a szocializmus építésében, ezen belül a mezőgazdaság területén is. A földreform alapvetően megváltoztatta a tulajdonviszonyokat, jelentős változások történtek a mezőgazdaság szerkezetében is. Az egyik legnagyobb változást a mezőgazdaság szocialista szektorának megjelenése jelentette. 1956-ban az ország szántóterületének mintegy 33%-a, az állatállománynak mintegy harmada, a mezőgazdasági nagygépeknek csaknem egésze a szocialista szektorhoz tartozott. Az ellenforradalom nem tudta megsemmisíteni a termelőszövetkezeti mozgalmat, de súlyosan visszavetette. Rövid időn belül új csoportok alakultak. Az elért eredmények hatását nagymértékben csökkentették azok a hibák, amelyeket a lenini elvek be nem tartásával elkövettünk. Az önkéntesség helyenkénti megsértése, esetenként a fokozatosság be nem tartása párosult a politikai munka hiányosságaival. A nem kielégítő mértékű állami támogatás, a szakismeret hiánya, egyes közösségeknél nehéz helyzetet teremtett, éppen az első, amúgy is nehéz, bizonytalan lépések időszakában. Az ellenforradalom leverése után a Magyar Szocialista Munkáspárt 1957 júliusában közzétett agrárpolitikai téziseiben leszögezte: „az MSZMP a marxizmus—leninizmus tanításai alapján olyan agrárpolitikát kíván kialakítani, amely figyelembe veszi az elmúlt évek tapasztalatait, jelenlegi helyzetünket, és erősíti a munkás-paraszt szövetséget, fejleszti a mezőgazdasági termelést, a mezőgazdasági munkásokra, félproletárokra és szövetkezeti parasztságra támaszkodva közelebb jut a parasztság fő termelő rétegeihez, a kis- és középparasztokhoz, és sikeresen oldja meg a mezőgazdaság szocialista átépítésének nagy feladatát".