Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

A tsz-történetírás levéltári forrásai — Gazdag István

Elsődleges források: a tsz-ek által képzett iratok. A 10 évnél régebbi tsz-iratok a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban kutathatók, a tsz-pártszervezetek jegyzőkönyvei és iratai a megyei pártbizottság archívumában. Másodlagos források: a tsz-ekkel kapcsolatban álló tanácsok, pártszervezetek, vállalatok, intézmények tsz-ekre vonatkozó iratai. Ezek megtalálhatók a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban, a megyei pártbizottság archívumában, a múzeumi adattárakban és az Új Magyar Központi Levéltárban. A termelőszövetkezetek által termelt iratok az átszervezés előtti időszakban súlyosan károsodtak. A pontatlan adminisztráció, az irattározás kezdetlegessége, az iratok hanyag tárolása, a vezetők sűrű cseréje (az eltávozók sokszor elvitték az iratanyag legértékesebb részeit), az ellenforradalom okozta pusztítás nagyon sok értékes irat megsemmisítését vagy elkallódását eredményezték. Csak a 60-as évek közepétől beszélhetünk arról, hogy szövetkezeteink egy részében az iratanyagot történeti forrásnak is kezdték tekinteni. Még 1975-ben is szép számmal akadnak olyan szövetkezetek, ahol nincs megfelelő irattár, az iratok egy része penészedik, fontos termelőszövetkezeti iratok egyik napról a másikra eltűnnek. A jelenleg rendelkezésünkre álló (levéltárban, termelőszövetkezetekben) termelőszövetkezeti iratokat több csoportba soroljuk: • 1. Vezetési ügyek. 2. Személyzeti ügyek. 3. Munkaszervezés, bér- és szociális ügyek. 4. Számviteli iratok. 5. A termeléssel kapcsolatos iratok. 6. Kereskedelmi ügyek. Nincs meg minden tsz-ben minden iratfajta — az évek során az iratfajták több ízben változtak (tartalmilag keveset). Sok az előrenyomott űrlap, de legalább ennyi a közvetlen gyakorlati célok által megkívánt, kézileg vonalzott nem egyszer elírásos kimutatás is. Sajnos rendkívül általános volt a ceruzaírás és az indigóval készített másolatok használata, melyek már eredetileg is elmosódtak, s rosszul olvashatók voltak, gyakran éppen a legfontosabb iratfajták esetében (pl. a jegyzőkönyvekből az utolsó másolati példányt hagyták meg). Az egyes iratfajták jellegéről és forrásértékéről röviden a következőket mondhatjuk el: Működési engedély — ennek az iratnak a forrásértéke rendkívül jelentős. Hiteles dokumentuma a megalapításnak. Nem egy tsz esetében a működési engedély hiánya miatt bizonytalan a megalakulás dátuma. Közgyűlési, vezetőségi, ellenőrző bizottsági és más bizottságok jegyzőkönyvei — a szövetkezet fejlődésére, belső életére, problémáira nézve a legértékesebb