Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

A tsz-történetírás levéltári forrásai — Gazdag István

források. Sok esetben különálló papírlapokon készültek, ceruzával, indigóval, mivel két példányt kellett felterjeszteni a felettes hatóságokhoz. Találkozhatunk természetesen kemény fedelű füzetekkel is — itt az anyag értékes részét jobban sikerült megőrizni. Ritkán fordul elő, hogy a jegyzőkönyvekben elkülönítették volna a határozatot, sőt sokszor még a tárgyat sem. A havonta öszszehívott közgyűlések között eltelt időben az Intéző Bizottságok irányították a termelőszövetkezeteket. Az vezetőségi ülések jegyzőkönyveit sok esetben igen nehéz elkülöníteni a közgyűlési jegyzőkönyvektől, mivel ritkán tüntették fel a jegyzőkönyv típusát. A legnagyobb gondot az szokta okozni, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvekben csak utalnak az írásos beszámolóra, de azt nem mellékelték és csak ritkán lehet megtalálni. A hozzászólásokból bizonyos következtetéseket lehet levonni, de ezek nem pótolják az összefüggő, elemző, konkrét adatokat tartalmazó havi, negyedévi vagy ágazati beszámolót. A nagyterületű tsz-ekben üzemegységenként tartottak gyűléseket (a közgyűléseknek megfelelőt). Ezek általában nem találhatók meg a tsz-ek irattárában, nyomait csak a vezetőségi ülések anyagában tudjuk felfedezni. A jegyzőkönyvekben sűrűn fordulnak elő tsz-tagok kérdései, soron levő munkák szervezési problémái, hitel-beruházás kérései. Általában a közgyűlés foglalt állást a munkaegység-rendszer változtatásával, fejlesztésével kapcsolatban is. A jegyzőkönyvek felkutatása a tsz története szempontjából alapvető. Levelezés — igen bő anyagot tartalmaz. Általában a kimenő-beérkező levelek csoportjait alakították ki. Sok a stencilezett körlevél, lényegtelen feljegyzések, ezért sokan a levelezés forrásértékét nem tartják jelentősnek. Tapasztalatunk, hogy türelmes kutatómunkával egyedi adalékokat gyűjthetünk (hajdúböszörményi tsz példája: 900 birka nyírására külső emberrel kötnek szerződést, a tsz egy tagja bocsátja rendelkezésére a szövetkezetnek a vetni való burgonyát stb.). Ellenőrök jegyzőkönyvei — általában a járási, községi tanácsok munkatársai, vállalatok, gépállomás küldöttei vették föl. Ide sorolhatók a rendszeres ellenőrzések tapasztalatait rögzítő látogatási könyvek (állatorvos, állattenyésztő állomás szakembere stb.). Ezeknek a jegyzőkönyveknek a forrásértéke — bár ritkán terjedt ki a szövetkezetek egész tevékenységére vagy valamely egész üzemágra — konkrétságuk miatt rendkívül jelentősek. Szerződések — sokfélék. A gépállomással kötött terjedelmes szerződések jó összefoglaló adatokat tartalmaznak. Értékes források a termelési, értékesítési és szállítási szerződések is (terményre, állatokra stb.). A szerződések alapján fontos következtetéseket vonhatunk le a vállalatok, tsz-ek kapcsolatának milyenségére. (Az ötvenes években a vállalat szakemberei utasították a tsz-eket.) A legtöbb tsz összegyűjtötte a használatban levő földterületre vonatkozó ösz-