Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

Dokumentumok - I. A termelőszövetkezeti mozgalom előhírnökei Hajdú és Bihar megyékben (1945—1948)

Az állatokhoz szükséges istállók rendelkezésre állanak, csupán 6000 forint tatarozási költség lenne szükséges a rendbehozásukra. Javasolja a bizottság a csoport részére 1 darab répa- és egy darab szecskavágó beszerzését. A csoport tagjai részben a városban laknak, a csoport területéhez cca. 4— 5 km-re s a csoport tagjai közül 15-en vállalkoznának arra, hogy oda kiköltözzenek, a bizottság javasolja a csoport bérletében maradt és elhanyagolt tanyaépületek helyre állítására cca. 10 000 forint tatarozási költség juttatását. Az összes javasolt beruházási és tatarozási költségeket a bizottság javasolja, hogy három ízben vonják le a csoporttól. A beruházásra fordított költségek visszafizetésére a csoport által tervbe vett 30 hold konyhakertészet, miután a város közelében kövesút mentén van, jelentős garanciát nyújt. Debrecen, 1948. XII. 22. Szilágyi Kálmán Haász Péter Hűse Bálint Tisztázat. — UMKL. FM. 230542/1948. 1

A tagság december 19-én tartott gyűlésén a 3-as gazdálkodási forma mellett döntött. Sor került a vezetőség megválasztására is. A kormány a szövetkezetek szervezetének és működésének egységesítése érdekében három típust különböztet meg, amelyek közül a társulni kívánók bármelyiket választhatják. Az első típusban a tagok csak a szántást és vetést végzik közösen, a második típus esetében azonban már az aratást és a betakarítást is a szövetkezeti intéző bizottság szervezi meg, úgyhogy azok is nagyrészt közösen történhetnek, és mód van a közös állattartásra is. A legfejlettebb típus a harmadik, amely a résztvevők gazdaságait lényegében közös szövetkezeti nagyüzemben egyesíti. A tagok minden munkát közösen végeznek. A jövedelemelosztás a végzett munka arányában történik. 6 Berettyóújfalu, 1948. december 23. EREDMÉNYEK ÉS GONDOK A SARKAD-FEKETEÉRI TERMELŐSZÖVETKEZETBEN A szövetkezeti gazdálkodásra bennünket 1945-ben az a felismerés vezetett, hogy juttatott földünket másképpen jól megművelni nem tudjuk. 83 család 276 holdját egy tagban mérték ki. A földmívesszövetkezet juttatott traktorával és gőzekéjével a táblásgazdálkodás, táblás szántás-vetés révén jó és alapos munkát végeztek. Búzából az 120l-es bánkútit termesztik. 11,9 mázsás átlaguk volt 1946-ban, 13,80 mázsát értek el kat. holdanként 1947-ben, amikor a község átlagtermése alig volt több 6 mázsánál. Az idén 9,27 mázsa a szövetkezetek átlaga, míg a községbelieké 5,50 mázsa holdanként. Sörárpában 21,5 mázsa az idei átlaguk, tavaly 18 mázsát értek el a kívülállók 8 mázsájával szemben.