Dokumentumok a szövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 10. (Debrecen, 1977)

Dokumentumok - I. A termelőszövetkezeti mozgalom előhírnökei Hajdú és Bihar megyékben (1945—1948)

Tengeriből tavaly gyenge termésük volt, de még így is túlszárnyalták csaknem 4 mázsával Sarkad többi termelőit. Az idén 34,3 mázsa a szövetkezet átlaga, s ezt a környéken sehol sem közelítették meg. Cukorrépából is rendkívül jó termést értek el. Tavaly és azelőtt a szövetkezetnél 143, illetve 137 mázsa volt az átlag, a többi termelők 60—65 mázsájával szemben. Az idén 192 mázsás átlagot értek el a feketeériek. 1945-ben, 46-ban a növényápoló kézimunkát is közösen végezték, megállapított pontok szerint. Itt azonban hiba volt, mert a normák sem voltak tökéletesek, meg egyik-másik tag a könnyebbik végét fogta a dolognak... A kalászosoknál... a hordás és a cséplés közös volt s a termésen az átlag alapján a vetésterv hold száma szerint osztoztak. Az egyéni gazdálkodással szemben fölényben levő szövetkezeti gazdálkodás eredményeképpen ma már 31 tagnak 45 darab szarvasmarhája, 60 tagnak 110 darab sertése, s mindegyiknek hízója van. Elmulasztották azonban jobblétük forrását, a közös gazdálkodást gyarapítani. Pedig már fogytán vannak az uradalomból itt maradt trágya „szarvasok". S ez sürgetővé teszi a közös állatállomány létesítését. Hiba volt még az is, hogy nem törekedtek eléggé olyan növények termelésére, amelyek több munkát igényelnek, s így a csapatnak nagyobb munkalehetőséget biztosítanak. Egyik oldalról tehát a kapitalizálódás veszélye állott fenn, a másik oldalról meg az, hogy nagyobb családdal, tehát több munkaerővel rendelkező tagok — mivel megfelelő foglalkoztatást nem kaptak — kulákoknak voltak kénytelenek áruba bocsátani munkaerejüket. Nyomtatott. — Bihar Népe, 1948. 51. sz. dec. 23. 2. p. F. P. írása. 7 Debrecen, 1949. február 18. A DEBRECENI FÖLDBÉRLŐ SZÖVETKEZET FELÜLVIZSGÁLATÁRA KIKÜLDÖTT BIZOTTSÁG JELENTÉSE A CSOPORTOKRA VALÓ SZÉTVÁLASZTÁS ÉS A CSOPORTOK HELYZETÉRE VONATKOZÓAN A debreceni Földbérlő Szövetkezet szétválasztására és megsegítésére vonatkozó kiküldött bizottság megállapította, hogy a Föld bérlő Szövetkezet 1948 októberében alakult meg a 9000 rendelet végrehajtása során. A debreceni Földbérlő Bizottság az igénybe vett földterületeket a Földbérlő Szövetkezetnek juttatta szövetkezeti gazdálkodás céljára. A Földbérlő Szövetkezet mezőgazdasági és alkalmi munkásokból áll túlnyomó többségben.

1 A csoportértekezleten ismertetve lett a termelőszövetkezeti csoport további feladata és meg lett választva a debreceni Földbérlő Szövetkezet igazgatósága és felügyelő bizottsága.