Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXII. fondcsoport. MEGYEI VÁROSOK ÉS KÖZSÉGEK IRATAI

Hajdú vármegye területén és illetékességén belül a feudális kori hajdúvárosok jogállása egymástól eltérően alakult a polgári közigazgatás időszakában. Amig a lakosság és a terület szempontjából legnagyobb három város: Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúszoboszló 1872 után mindvégig rendezett tanácsú, majd 1929 óta megyei városok maradtak, addig Hajdúdorog és Hajdúhadház 1887 óta nagyközséggé szerveződtek, Vámospércs pedig már 1872-ben nagyközséggé alakult. Ennek a helyzetnek megfelelően a volt hajdúvárosok közigazgatási szerveze te, a területek gazdasági helyzetéhez és társadalmi erőviszonyaihoz igazodva, egymástól eltért. A városok élén a polgármester állt, aki a városi képviselőtes tület fölött felügyeletet gyakorló vármegyei törvényhatósági bizottság irányitása alatt állt, mig a községeket a községi főbiró, az elöljáróság előadójaként pedig a községi vezetőjegyző a járási főszolgabiró utasitásai szerint vezette, természetesen az önkormányzati hatáskör érvényesítésével. A felszabadulás a korábban kialakult jogállást nem változtatta meg, tehát megmaradt a már emiitett három városnak megyei városi jellege, mig Hajdúdorog, Hajdúhadház és Vámospércs nagyközségi szervezetben éltek tovább. A városokban a közigazgatás felépitése és funkciója azonban részben módosult. Mindhárom városban a polgármester maradt a képviselőtestület elnöke; továbbéltek a korábban kialakult polgármesteri hivatalok, amelyeket közvetlenül az adóügyi és a közigazgatási tanácsnokok irányítottak. A városi szervezettel együttjárt a főügyészi, a tisztiorvosi, a városi orvosi, az állatorvosi, a mérnöki állások fenntartása; a gyámhatósági teendőket az árvaszéki ülnökök látták el, a gazdálkodási feladatokat a számviteliekkel együtt a számvevőség és az önálló pénztárnokok, akik közül az egyik az adópénztárral foglalkozott. A városnak önálló tűzoltósága volt, függetlenített tűzoltókkal, önálló adóvégrehajtója, anyakönyvvezetője és levéltárosa. Az adógazdálkodás két ágazatot alakított ki: a városi adó és a fogyasztási /jövedéki/ adónemek kezelését önálló hivatalok látták el. Mindezek még a felszabadulás előtt fejlődtek ki, de továbbéltek 1945 után is. De a városi igazgatás a korábbi szervezeti kereteket tovább bővítette. Minden városban megalakult 1945. február urán a 404/1945. M.E.sz. rendelettel engedélyezett Lakásgazdálkodási Hivatal; 1945 őszén kezdte meg működését a 7.000/1945. M.E, sz. rendelet előírásaira támaszkodó közmunkaügyi felügyelőség, amelyet 1946. október 22-én a 12.310/1946. M.E.sz, rendelet állami hivatallá minősített át, de a jielyi feladatok ellátásában továbbra is a polgármester utasításait kellett követnie, tehát lényegében a közmunkaügy kettős alárendeltség alatt állt. 1947-től minden városban megszervezték a szociális titkári állást. 1946. augusztus 1-től a hajdúvárosokban megszűnt a helyi Közjóléti Szövetkezet amely beolvadt a Hajdúvármegyei Közjóléti Szövetkezetbe, ilyen módon az 1942. óta működő hivatalt a városok elvesztették. Az állami központi irányítás kivo ta a városi önkormánv^at joghatósága alól az adóigazgatást is a 13,200/1948.