Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXII. fondcsoport. MEGYEI VÁROSOK ÉS KÖZSÉGEK IRATAI

Korm.sz. rendelettel, miután az adóigazgatást államositották. A városi adóhivatal névleg továbbra is fennmaradt, kezelte a bevételeket, de a befolyt összeget átutalta a pénzügyminisztérium megfelelő hitelszámlájára. Ahol korábban forgalmi adóhivatalok működtek, ott azok felszámolásával megszervezték az állami adófelügyelőségeket. Ez a hajdúvárosok közül csak Hajdúböszörményben történt. Az a körülmény, hogy a Levéltár az iratok rendezése és a fondcsoportok kialakitása során,1960-1968, években, a volt hajdúvárosok mindegyikét a városi fondokhoz osztotta be, indokolja, hogy a három községi hajdútelepülést is e helyen ismertessük. Hajdúdorog, Hajdúhadház és Vámospércs azonos történelmi körülmények között alakult ki, sorsuk és fejlődésük irányvonala, valamint közigazgatási berendezkedésük - kisebb eltérésektől eltekintve - egymással megegyezett, miközben az önálló Hajdúkerület neve alatt egységes irányítást kaptak. A Hajdúkerület megszűnésével a vármegye joghatósága alá kerültek, de ekkor már érvényesültek a helyi gazdasági adottságok, a termelés szerkezetében és a társadalmi viszonyokban jelentkező eltérő vonások. Mindezeknek megfelelően másként alakult a települések közigazgatási berendezkedése is. Emiatt a történeti hagyománytisztelet miatt a volt hajdúvárosi településeket, bár nagyközségi szervezetben éltek, a városok között ismertetjük, A nagyközségek mindegyike önkormányzattal rendelkezett; a helyi hatalom szerve a képviselőtestület volt, annak elnöke a községi főbiró, mig a végrehajtó apparátus tényleges vezetője a főjegyző maradt a felszabadulás után is. A nagyközségi igazgatás körébe tartoztak 1950-ig az ügyvitel ellátása, a számtiszti /számvevőségi/ feladatok, a gyámpénztári teendők, a mezőrendőrség, az anyakönyvi ügyek, az adóügy ellátása az államosításig. Ennek megfelelően mindhárom nagyközségben megtalálható a felszabadulás után is a főbiró mellett a törvénybiró, a vezető- és az aljegyző, az adó- és a községi pénztárnok, a közgyám, az esküdtek, az orvos, állatorvos, más, kisebb beosztású tisztviselőn kivül. Ugyanakkor a képviselőtestület határozatainak előkészítésére és végrehajtására a közigazgatási apparátust megfelelő bizottságok támogatták, azok között igazgatási, pénzügyi, gazdasági, óvodai, népjóléti, közművelődési, sőt 1946 óta szociálpolitikai bizottság. Ez a felépítés mindhárom községre jellemző volt, bár a bizottságok működésében, a feladatok ellátásában különbségek jelentkeztek. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK IRATAI 1945-1950 XXII.1. 0,20 fm. A város képviselőtestületének a közgyűlési jegyzőkönyvei és azok fogalmazványai maradtak fenn. Irattári rendszerük a napirendi pontokhoz igazodik, de az alapiratok - előadóivek - a polgármesteri iratok között találhatók. A közgyűlési iratok kiindulópontjainak és tartalmi vonatkozásainak elmélyültebb megismeréséhez a polgármesteri iktatószám alapján kell a sorkönyvben megkeresni az egykorú irattári jelzetet. Az iratok tárgya a város gazdasági és politikai életének csaknem minden