Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)
A szerkesztő előszava
A szerkesztő előszava A Hajdú-Bihar megyei Levéltárban őrzött levéltári forrásokról 1972-ben megjelent két kötet a feudalizmus és a kapitalizmus korának anyagáról adott ismertetést. 3elen kiadványunk az előzőek szerves folytatásaként a szocialista kor iratanyagának ismertetésére vállalkozik. Az előző kötetek szerkesztői koncepciója több vonatkozásban kijelölte, meghatározta az 1945 után keletkezett anyag ismertetésének rendszerét és mechanizmusát. Kötetünk felépitése a megelőző kötetektől annyiban különbözik, hogy az iratképző szervek egységes levéltári besorolása alapján kialakított levéltári fondok sorrendjét követi. Ez a körülmény látszólagos időbeli ellentmondást vont maga után azáltal, hogy a községek tanácsalakulás előtti iratai az V. fondcsoportban találhatók és nem a szocialista korszak iratanyagában. A fondok levéltári rendjének és időhatárainak kialakítása során ugyanis a községek iratai országosan egységes elbírálás alá kerültek s az 1950 évvel bezárólag, a tanácsi szervek létrejöttéig csak állagok szerint választották el a levéltárak a különböző társadalmi rendszerekben keletkezett községi irategyütteseket. Eszerint a községeknek a felszabadulástól a tanácsalakulásig keletkezett iratai az V. fondcsoport c./ állagában nyertek elhelyezést. Ez az eljárás megfelel a levéltári anyag jelenlegi rendezettségi állapotának. A szerkesztés a hivataltörténet 111. a szervtörténet feldolgozását minimálisra csökkentette, még kevésbé foglalkozott a köztörténet, a társadalmi változások általános kérdéseivel, q hangsúlyt elsősorban az iratok tartalmi ismertetésére helyezte. A kötet mindezzel elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a kutatók számára tájékoztatást adjon a kutatási lehetőségekről. Az e kötetben ismertetett fondok átvizsgálásával természetesen nem érhet véget az igényesebb kutatás az egyes témák esetében. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár szocialista kori anyaga kiegészítendő az Uj Magyar Központi Levéltár, az MSzMP B Párttörténeti Intézet, az MSzMP MB Hajdú-Bihar megyei Archívuma, a Szakszervezetek Központi Levéltára, a Hadtörténeti Intézet Levéltára és a Tiszántúli Egyházkerületi Levéltár forrásaival, valamint az iratképző szervek kezelésében lévő iratokkal, minthogy az utolsó 15-20 év anyaga jórészt még birtokukban van. Kivételt képeznek a megszüntetett járási, kerületi és községi tanácsok, melyeknek testületi anyaga 1971. évvel bezárólag levéltári kezelésbe került. Terjedelmi korlátok, valamint az ismétlések elkerülése végett a kötet az azonos típusú szerveket - pl. községi tanácsok, járási tanácsok, általános iskolák, termelőszövetkezetek stb. - jellemző adatokat az első előfordulás helyén, vagy önálló bevezetésben ismerteti. Munkánkat ne hezitette .yViogy a felszabadulás után keletkezett iratképző szervek, intézmények, üzemek történetét a szakirodalom eddig csak kis részben dolgozta fel, emiatt több esetben vállalnunk kellett az önálló szervtörténeti kutatómunkát, a vonatkozó rendeletek feltárásának feladatát is.
