Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXI. fondcsoport. MEGYEI TORVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ VÁROSOK - Debrecen város önkormányzati szervei

A polgármesteri bizalmas iratok sem tartalmaznak különösebb jelentőségű forrásokat, de a személyzeti kérdések vizsgálatánál nélkülözhetetlenek, mint kinevezéseknél, tanulmányi szabadságnál, szolgálati igazolásoknál. Ugyancsak ezek között nyertek elhelyezést a levéltári iratok selejtezésére, a minőséginek minősitett munkák elszámolására, a felsőbb állami hatóságok részéről történt felügyeletre, a közigazgatás menetére vonatkozó iratok. A polgármesteri főjegyzői ügyosztály nagyobb jelentőségű történeti forrásai az általános közigazgatási iratok között találhatók meg. A polgármester ugyanis az egyes ügyosztályok jelentéseit a központi iktatókönyv száma szerint tartotta nyilván és helyeztette el. Ezek az iratok a város életének minden rész létkérdésére tartalmaznak adatokat, tehát a városfejlesztés, a pénzügyi, adózás terület felmérési , tele kértékesitési , rendészeti, iparhatósági, épitészeti, kato nai, művelődés- és szociálpolitikai, munkásmozgalmi források elsősorban a polgármesteri iratokban keresendők, mert kevés kivételtől eltekintve központi iktatás szerint vették számba az ügyiratokat. A városi közigazgatás 1950 előtt erő sen centralizált volt s az ügyosztályok rendszerint a polgármester irásos rendelkezése alapján intézkedtek. Az ügyiratok között többek mellett megtalálható a nagygazdák kimutatása /kulákok/, a nagyobb vállalatok tevékenysége és eredményei, a kézművesek felsorolása, a szövetkezeti mozgalom kifejlődése, az állami hivatalokkal való levele zés, a tűzoltóság államositása, a közellátás helyzete, a malmok nehézségei, a lisztellátás körüli zavarok, a társadalombiztosítási szervek működése, a városi csatornahálózat karbantartása, a közigazgatás demokratizálása, a helyi munkanélküliség leküzdése, az iparhatósági tevékenység, az üzemek szociális körülményeinek ellenőrzése és termelési körülményeinek felülvizsgálata, főként 1948-ban. A közigazgatási iratok között találhatók a "B"-lista ügyek, a tárgyuk alapján külön kezelt iratok, mint a benzinkutak állapota, a szinház helyzete, a diáksegélyek, a fürdő, az erdei iparvasút, a Hortobágy hasznosítása, a köztemető, a laktanya, a vágóhid, a világitási vállalat, a zeneiskola, a sajtórendészet összegyűjtött csomói, a hároméves terv, a fésitások, az épitkezések, stb. Ugyancsak az általános közigazgatás körében születtek meg az egyesületek felosz látását és újabbak alapítását kimondó határozatok, ezeknek iratai azonban külön fondcsoport kezelésében állnak, A polgármesteri hivatal második állagát a pénzügyi osztály iratai alkotják. Ezeknek sajátos irattári rendszerük van: az egyes témák elkülönülnek és önálló levéltári egységet alkotnak, közöttük a vállalatok ügyei, mérlegadatok, képviselőválasztási költségek, zárszámadások, a hároméves terv, műemlékek fenntartási költségei. A pénzügyi osztály lényegében a számvevőséget ellenőrző polgármesteri hivatal volt, mert nem a pénzügyi gazdálkodást tartotta kézben, hanem magának a szakhivatalnak, a számvevőségnek felülvizsgálata tartozott hozzá. A földbirtokosok személyében beállott változások kimutatása a földreform eredményeinek áttekintését nyújtja 1946-1950. évekből. A harmadik állagban lévő gazdasági ügyosztálynak csak 1948. évi iratai maradtak fenn hiányosan, mig az iktatókönyv 1949-ből. Az iratok kezelése alapszámos volt. Az iratok öntözésre, a tanyavilágra, alapítványokra, csárdabérletekre, parcellabérletekre, földterületek hasznosítására, törzsménesre és