Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXI. fondcsoport. MEGYEI TORVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ VÁROSOK - Debrecen város önkormányzati szervei

törzsgulyára, erdőtelepítésekre, legeltetésre stb. vonatkoznak. A negyedik állagban találhatók a mérnöki hivatal iratai, de csak 1945­-1947. évekből, önálló egységet alkotnak a tervrajzok 1945-1950. évekből. A hivatal a korábbi műszaki ügyosztálynak a jogutódja volt. Munkáját a 4.000/1945. /VIII.9./ orsz. épitésügyi kormánybiztosi rendelethez kellett al­kalmaznia. A közművelődési ügyosztály iratai az ötödik állagban nyertek elhelyezést 1944. november - 1949. közötti időből. Az iratok növekvő számsorrendben talál­hatók,, tárgyuk pedig a népmüvelés, az iskolázás, a tanulók törzskönyvezése, a pedagógusok személyi állapota, az iskolák államosítása kérdéseit öleli fel. A hatodik állagban találhatók a lakásgazdálkodási osztály iratai 1948­-1950. Ez nem azonos a lakáshivatallal. Az I. fokú közigazgatási hatáság iratanyaga a hetedik állagot alkotja. Az iratok nagy része selejtezés alá került, de a megmaradtak körülbelül 20 % alapszámos kezelésben 1945-1949. évekből mindazokat az ügyeket feltárják, a­melyeket a város polgármesteri hivatalának elsőfokú joghatóság keretében kellett intéznie. Az I. fokú közigazgatási hatóság ugyanis a városi elöljáróság sze­nepót töltötte be, mintegy jogelődje volt a kerületi tanácsoknak. Hatáskörébe tartoztak az iparhatósági vizsgálatok, az üzemek egészségügyi és szociális fel­szereltségének ellenőrzése, az alsófokú szegénygondozás, az iparengedélyek ki­adása, az ebösszeirás, a szinház felülvizsgálata, a lakásviszonyok nyilvántar­tása, a tenyészállatok vágási tilalma, a tűzrendészet, a munkakönyv, vagyoni helyzetjelentés, a piaci árufelhozatal számbavétele, az áralakulásokról szóló jelentések felterjesztése a polgármesterhez. Jó kimutatások találhatók a ke­reskedőkről, iparosokról, gyárvállalatok létszámáról /pl. 1641-1948. II.6./, a szabadiparról, tehát az üzemtörténet forrásairól és munkaerőhelyzetéről. A hatóságon belül 1949-ben üzemgazdasági osztály alakult, amely kizárólag az i­parral összefüggő tevékenységet látott el. Az iratok rendszámos kezelésben áll­nak . A nyolcadik állagban találhatók a szerződések különböző vállalatokkal, magánszemélyekkel lakásügyben, parcellabirtokosokkal, hivatalokkal. Elhelyezé­sük időrendi és abc-rendszerü minden szerződés önálló. Mutatójuk a szükséges a­datokat tartalmazza. A kilencedik állagot alkotó szabályrendeletek a IV.B. fondcsoportban találhatók. A tizedik állagban vannak a rendőri büntetőbirói iratok, erősen átselej­tezett állapotban. Általában a mezőrendészeti, ipari kihágásokkal, a köztisz­tasági visszaélésekkel, a zsibvásári kereskedelem tapasztalataival foglalkoz­nak 1945-1949. közötti időből. A tizenegyedik állag a szociális ügyosztály anyaga. Az iratok növekvő sorszám szerint kerültek nyilvántartásba. Tárgyuk a hadisegélyezést, a szükség­lakásokat, a közjóléti szövetkezetek ügyeit, a szegényház ellátottságát, a gon­dozottak betegellátását öleli fel. 1945. március 17-én Debrecenben megszűnt a Népjóléti Hivatal és beolvadt a szociális ügyosztályba, ezzel növelte annak feladatkörét. /4502-1945. polgm. ált. közig, ir./ Az ügyosztály felügyeletet gyakorolt az 1903-ban szervezett állami gyermekmenhely, valamint a szegény­házból átminősített szociális otthon felett is.

Next

/
Thumbnails
Contents