Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)
BIBLIOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ
gyárról szólva érdemes még megemliteni a következő publikációkat: MÁRKUS BÉLA: A dohányipar műszaki fejlesztése /KÖTSZ 2. k. 367-379.p./; 1944. december. Áz ideiglenes nemzeti kormány első pénzforrása. A Debreceni Dohánygyár akkor és ma /Dohányipar, 1975. 1. sz. 16-21.p./. Monografikus feldolgozások a fentieken kivül: SZŰCS ERNŐ-HOVANYECZ LÁSZLÓ-GYŐRFI LA30S: A hajdú-bihari állami sütőipar negyedszázada 1949-1974 /Db. 1974. 215 p./, A MÁV Jármüjavitó Özem története 1898-1973 /szerk. Mikecz Ferenc; Db. 1976. 170 p./, KOVÁCS GÁBOR-SZENTIRMAI LÁSZLÓ; Húszéves a hajdúböszörményi Faipari Vállalat /Hb. 1974. 95 p./, SZENTIRMAI LÁSZLÓ : A Hajdúböszörményi Textilfeldolgozó Vállalat másfél évtizede 1955-1970 /Hb. 1972. 97 p./, NAGY SÁNDOR: A Biharkeresztesi Fa-, Fém- és Építőipari KTSz két évtizede 1951-1971 /Db. 1971. 62 p./ CSONTOS GÁBOR a Hajdúsági Szalma és Vegyes Háziipari Szövetkezetről és általában A nánási szalmaipar évszázados fejlődéséről irt történeti-néprajzi áttekintést /Hn, 1975. 54 p./. Levéltári adatok alapján készült GAZDAG ISTVÁN A Debreceni Timármunkások és Segédmunkások Munkaszövetkezetének megalakulása /ATF TK 1964. Db. 1966. 3-10.p./ és HEGEDŰS JENŐ A Debreceni Bőripari Szövetkezet fejlődéstörténete /SzF 5. sz. Db. 1974. 7-12.p./ c. publikációja. Rövid történeti összefoglalást is közöl, de inkább a gyártmányokat ismerteti a 10 éves a BIOGAL Gyógyszergyár /Db. 1962. 53 p./ c. brosúra. Sokban hasonlit ehhez KOVÁCS TIBOR 10 év mérlegen 1949-1959 /Db. 1959. 48 p./ c. füzete a Debreceni Ruhagyárról. Ehhez képest csak az azóta eltelt időről tud valami újat mondani a tartalmilag igénytelen, diszes kivitelű albumfüzet: 25 éves a Debre ceni Ruhagyár /Db. 1974. 30 p./. Hasonló reklámkiadvány: A Hajdúsági Iparmüvek 20 éves története /Db. 1972. 34 p./. Csak a teljesség kedvéért emiitjük meg a valójában alig használható, értéktelen füzetecskéket : Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat /Db. 1972. 16 lev./, Magyar Hűtőipar debreceni gyára 1953-1973 /Db. 1973. 33 p./. Valamivel színvonalasabb a 80 éves a debreceni Húsipari Vállalat 1894-1974 /Db. 1974. 63 p./ c. kiadvány. Azonos cimmel jelent meg az igazgató FÜLÖP IMRE cikke /Húsipar, 1975. 2. sz. 59-68.p./. Hasonló szinten áll, bár jóval több adatot tartalmaz és itt-ott értékelésre is vállalkozik a 25 éves a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat /Hsz. 1975. 79 p./ c. összeállítás. CS. TÁBORI HAJNALKA dolgozatából hiányzik a jegyzetapparátus: A Hajdúdorogi Épitő- és Vegyesipari Szövetkezet megalakulása s fejlődése /MK 18,sz. Db. 1975. 52-55.p./. Az üzemtörténeti kutatások során haszonnal forgatható ULLAGA JÓZSEF közgazdasági elemzése - A Hajdúsági Bőrgyár dolgozóinak egyéni és családi jövedelme , s a jövedelmek néhány társadalmi vonatkozása /AML 1964. 45-56.p. - az 1958-1962 közötti évekről/ -, valamint TAAR FERENC szociográfiája: Parasztból ipari munkás? Ingázók és a Debreceni Konzervgyár /Irószemmel 1975. Bp. 1976. 114-138.p./. KERESKEDELMI ÉS KÖZLEKEDÉSI VÁLLALATOK Dokumentumokat ismertet s egyúttal az MSzK szerepéről, a kirendeltség történetéről is szót ejt KOMORÓCZY GYÖRGY; A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ bé rét tyóu.i falusi kirendeltségének iratai a Debreceni Állami Levéltárban. Iratok 1946-1947 /LH 1960. l.sz. 113-115.p./. Értékes adatok találhatók a Két évtized a Hajdú-Bihar Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat történetéből /Db. 1970. 73 p./c. összeállításban. Rendkívül sok érdekes dolgot elmond BALASSA SÁNDOR a publicisztika és a tanulmány határvonalán álló könyvében: A debreceni