Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

BIBLIOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ

Aranybika Szálló története /Db. 1959. 154 p./. Vállalattörténeti adalékokat is közölnek a Hajdú-Bihar megye közúti közlekedésének fejlődése 1945-1975 /Db. 1975/ c. kiadvány vonatkozó iratai: KMETTY GYÖRGY: A megye tömegközlekedésének fejlődése 1945-1975 /79-90,p./ - AKÖV, Volán; PETŐ BÉLA: Debrecen villamosközlekedésének fejlődése a felszabadulástól napjainkig /91-94.p./. Korábbi keletű ifj. SZABÓ DEZSŐ cikke: 75 éves a debreceni közúti vasúti közlekedés /Közlekedéstudományi Szemle, 1959. 554-567,p./. ÁLLAMI GAZDASÁGOK Történetükről tudományos feldolgozás még nem jelent meg, PAPP IMRE összegzése sem ezzel az igénnyel született: Hajdú-Bihar megyei állami gazdaságok 25 éves fejlődése és a tudományok szerepe eredményeik elérésében /KÖTSZ 2. k. 247-254.p./. PALLÁS IMRE két jellegtelen jubileumi füzetet is szerkesztett : Húsz éves a Bödönháti Állami Gazdaság /Db, 1970. 31 p./. Húsz esztendős a Hor tobágyi Állami Gazdaság /Db. 1969. 31 p./. Ez utóbbi gazdaságról jóval többet mond a helytörténész számára ZÁM TIBOR riport-szociográfiája, amelyet a nyomában támadt sajtóvita szövegével együtt könyvalakban is kiadtak: Hortobágyi jegyze tek /Szeger'-Bp. 1966. 215 p./. TERMELŐSZÖVETKEZETEK E témakörben az első összefoglaló áttekintés BODNÁR MIKLÓS nevéhez fűződik: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése Hajdú-Bihar megyében /KJTSZ 2. k. 255-265.p./. Címében megegyezik ezzel, de szélesebb forrásbázison /statisztikai táblázatok, pártdokumentumok stb./ nyugszik ZAGYVA ISTVÁN dolgozata /TML 1974. 85-111.p./. Túlnyomórészt képeket közöl a Hajdú-Bihar megyei termelőszövetkezetek életéből 1945-1970 /Db. 1970. 42 lev./ c. tanácsi kiadvány. A kezdeti időszak sokoldalú feltárására törekszik KOVÁCS BÉLA: A szövetkezeti mozgalom első lépései Hajdú-Bihar megyében /Alföld, 1971. 10.sz. 56-65.p. - 1945-1948/, A paraszt társadalom fejlődése Hajdú és Bihar megyében a föld reformtó1 a termelőszövetke zeti mozgalom kezdetéig 1945-1949 I-II, /Alföld, 1973. 5.sz. 49-58., 6.sz. 64-71. p.; ugyanezzel a címmel: KML 1972. 25-57.p./, A falusi viszonyok alakulásának néhány kérdése Hajdú és Bihar megyében a felszabadulástól a fordulat évéig /TÉF 1974. 27-65.p./. Számos kérdésben előrevitték a kutatást GAZDAG ISTVÁN részproblémákat vizsgáló tanulmányai: A termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozásának előzményei Hajdú megyében /TML 1974. 5-12,p. - 1947 őszétől 1948 végéig/, Hajdú megye termelőszövetkezeti csoportjainak állattenyésztési helyzete 1949 őszén /ATE TK 1970. 37-44.p./, Az 1951. évi részleges taqositás HajdúBihar megyében /uo.45-50.p./, Adalékok a Hajdú-Bihar megyei termelőszövetke zetek pártszervezeteinek tevékenységéhez 1957-1958 /Okt. Ig. évk. 133-143.p./, A termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításának néhány kérdése Hajdúböszörményben /TML 1972, 46-55.p. - 1959-1960/. Egy sorsdöntő szakasz sorsdöntő eseményeit mutatja be TÓTH IMRE: A mezőgazdaság szocialista átszervezése Hajdú-Bihar megyében 1958-61 /TÉF 1973. 61-73.p./. Ezekre az évekre irányult MOLNÁR LÁSZLÓNÉ, ULLAGA OÓZSEF és PETŐ ISTVÁNNÉ figyelme is: Az egységes szocialista, szövetkezeti parasztság kialakulásának néhány problémája Hajdú-Bihar MSSY**'*' /AML 1963. 47-60.p./. A következő öt esztendő eredményeiről ad számot a Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1961-1965. évi gazdálkodásának fontosabb adatai és mutatói /Db. 1966. 191 p./ c. összeállítás.