Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

BIBLIOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ

EGYESÜLETEK A Függetlenségi Népfront helyi bizottságainak megalakulásáról, tevékenységéről tudósitó hirlapközlemények cimleirásait és a vonatkozó levéltári iratok jelzeteit is közli a Népfrontmozgalom Hajdú-Bihar megyében 1937-1975 /Db. 1976/ c. bibliográfia. A Megyei Levéltárban őrzött dokumentumokat is feldolgozta VARGA JÓZSEF: Adalékok a Nemzeti Parasztpárt megszervezéséhez Hajdú megyében 1939-1945 /TÉF 1975. 161-184.p./. Nagyon sok helyi anyag található TÓTH ISTVÁN monográfiájában: A Nemzeti Parasztpárt története. 1944-1948 /Bp. 1972. 325 p./. Hézagpótló ÖLVETI LÁSZLÓNÉ tanulmánya : Adalékok a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége Hajdú és Bihar megyei szervezetének megalakulásához és fejlődéséhez 1944-1948 /TÉF 1973. 17-42.p./. Számvetés önmaga és az általa vezetett együttes munkájával BÉRES ANDRÁS két cikke : Vissza- és előretekintés a Debreceni Népi Együttes 22. évében /Táncművészeti Értesítő, 1972. 1. sz. 22-25.p./, Negyedszázad a hagyományért. A Debreceni Népi Együttes 25 éves jubileuma /uo. 1976. 1.sz.15-17.p,/. IPARI ÜZEMEK Hajdú-Bihar megye felszabadulás utáni ipar- és üzemtörténetének feltárása az utóbbi években kapott lendületet, A kezdeti időszak problémáival foglalkoznak BÁRÁNYI BÉLA tanulmányai : Az ipari termelés megindítása Debrecenben a felszabadulás után. A munkásellenőrzés, az üzemi bizottságok és munkaszövetkezetek szerepe az ipar helyreállításában és a termelés megszervezésében /TÉF 1976. 5-40.p./, Államositások Debrecenben, Hajdú és Bihar megyében /TÉF 1974. 67-79.p./, Adalékok az első hároméves terv megvalósulásához Debrecen iparában 1947-1949 /TÉF 1976. 167-190.p./. Az 1950-60-as évek ipartelepítési akcióinak gazdasági hatását vizsgálja TATAI ZOLTÁN: Hajdú megye és Debrecen iparosítása /Alföld, 1966. 12. sz. 44-51.p./. Hajdú-Bihar megyei adatokat is bőven hoz - az 1960-70es évekből - A vidéki ipartelepítés támogatása és eredményei négy alföldi megyében /TSt 1974. 400-408.p./ c, összeállítás. A vázlatos összefoglalás igényével született EMŐDY KÁROLY előadása: A szocialista iparosítás eredményei és struktúrája a megyében /KJTSZ 2.k. 203-218.p./. A témakör érintőleges kérdéseit elemzi FÖLDES ISTVÁN: A munkaerő-gazdálkodás és a megye iparosításának kölcsönhatásai /KJTSZ 2. k. 223-227.p./, illetve LAURENCSIK MÁRIA: Az ipari dolgozók munkahelyi és szociális körülményeinek alapvető változásai a debreceni üzemekben /KÖTSZ 2. k. 108-113.p./. Az egyes iparágak történetéről tudományos igényű feldolgozás még nem született. Ennek hiányában meg kell elégednünk az alábbi, fontosabb közleményekkel: CSEDREKI LÁSZLÓ: A gépipar fejlődése Hajdú-Bihar megyében /KÖTSZ 2. k. 219-222,p./ SERES LÁSZLÓ: A müanyagfeldolgozás fejlődése a megyében /KÖTSZ 2. k. 187-190.p./, BARBAI KÁLMÁN: A szolgáltatóipar fejlődése és fejlesztésének szükségessége /K3TSZ 2. k. 228-232.p./, BARTA LAJOS : Hajdú-Bihar megye faiparának 25 éves fejlődése /Faipar, 1970. 186-187.p./, SÁNTHA ANDRÁSNí: A gáztermelés és gázellátás alakulása Hajdú-Bihar megyében /MVStÉ 1964..17-26.p./. örvendetesen gyarapszik a helyi üzemekről, ipari szövetkezetekről szóló történeti munkák száma. Elsőként BENDA KÁLMÁN és IRINYI KÁROLY magas színvonalú monográfiája jelent meg: A négyszázéves debreceni nyomda 1561-1961 /Bp. 1961. 432.p./. Tudományos igényű, bár jóval szerényebb összefoglalás HEGEDŰS JENŐ és SZIKORA JÁNOS könyve: A Debreceni Dohánygyár története /Db. 1971, 75 p./. E