Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)
BIBLIOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ
szervezetek kialakulása a felszabadult Bihar megyében. 1944. november - 1945. március /DMÉ 1968. 201-216.p,/. A debreceni Nemzeti Bizottság történetének többoldalú feltárása SZILÁGYI MIKLÓS nevéhez fűződik; A debreceni Nemzeti Bizottság államhatalmi, valamint közigazgatási és közigazgatást újjászervező tevékenysége /AML 1965. 81-90. p,/, A Nemzeti Bizottság államhatalmi, közigazgatási és kulturális tevékenysége Debrecenben 1944-45-ben /Alföld, 1965. 4.sz. 57-66.p./, Baloldali és jobboldali e- rők harca a debreceni Nemzeti Bizottságban megalakulásától 1946 őszéig /AML 1966, 85-98.p./, A debreceni Nemzeti Bizottság szerepe és tevékenysége a kibontakozó népi demokratikus forradalomban /K3TSZ l.k. 86-93.p./. Egy fontos dokumentumnak a Néplapban közzétett szövegét közli és elemzi MIKECZ FERENC: Harminc éve jelent meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front debreceni bizottságának programja /TÉF 1975. 185-196.p./. Már a nemzeti bizottságok létrejötte előtt, 1944. november 19-én megszerveződött Balmazújvároson a Munkások és Parasztok Falutanácsa. Ennek körülményeit ismerteti és az alakuló ülés jegyzőkönyvét közli CSIGE JÓZSEF: Az első népi ha talmi szerv Balmazújvároson 1944 őszén /TÉF 1974. 141-151.p./. Szélesebb témát és valamivel hosszabb időszakot ölel fel ÓMOSI LÁSZLÓ előadása : A parasztság demokratikus szervezkedésének kezdete és fejlődése Balmazújvároson 1944-1945-ben /KÖTSZ l.k. 94-103.p./. A nemzeti bizottságról is szól GAZDAG ISTVÁN í Hajdú böszörmény politikai életének és közigazgatásának néhány kérdése a felszabadu lástól 1945 márciusáig /ATF TK 1968. 3-8.p./. Nyiracsádi és polgári adatok találhatók NÉMETH PÉTERNÉ cikkében: A közigazgatás és a nemzeti bizottságok Szabolcsban 1944. november - 1945. május /LSz 1970. l.sz. 56-65.p./. FÖLDIGÉNYLÖ BIZOTTSÁGOK A földreform gyakorlati végrehajtására létrehivott, kiemelkedő politikai szerepet betöltő népi szervek tevékenységéről összefoglaló történeti ismertetést irt OENEI KÁROLY: A földigénylő bizottságok 1945-1947 /LtK 1970. 133-166.p./. Több helyi példát hoz, zömmel levéltári iratokból. DONÁTH FERENC nagyszabású monográfiájáról - D emokratikus földreform Magyarországon 1945-1947 /Bp. 1969. 421 p./ - ugyancsak elmondható ez. Mivel hasonló helytörténeti kiadvány a megyében nincs, a kutatás során nem nélkülözhető a Földreform 1945. Tanulmány és do kumentumgyűjtemény /Bp. 1965. 572 p./ c. összeállításban közölt adatok és forrásszövegek , Az 1945-ös esztendő eseményeit összegezi, értékeli KOVÁCS BÉLA helytörténeti tanulmányaiban: Agrárforradalom Hajdú és Bihar megyében /Alföld, 1970. 3,sz. 43-54.p./, Demokratikus földreform Hajdú-Bihar megyében /TML 1972. 110-134.p./. Az előzményekkel foglalkozik KOMORÓCZY GYÖRGY: Az elhagyott nagybirtokok helyzete Bihar megyében a földreform előtt. 1944. november - 1945 március /AtSz 1966. 449-469.p./. MOLNÁR LÁSZLÓMÉ- A földreform Hajdú megyében /AtSz 1965. 588-601.p./ - a gazdaságtörténeti szempontokat emeli ki, VARGA ZOLTÁNnál - Debrecen szerepe a földreformért folytatott harcban a felszabadulás után /AUD III/l. Bp. 1956. 145-172.p./ - viszont a politikai vonatkozások dominálnak. A személyes élmény hatása tükröződik DOROGI MÁRTON forrásértékű, már-már elfelejtett Írásában: Püspökladányi földosztás /Válasz, 1948. l.sz. 56-79.p./. Levéltári és pártarchivumi iratok alapján született GAZDAG ISTVÁN cikke: Adalé kok a hajdúböszörményi földreform történetéhez /TÉF 1972. 57-63.p./. Egy-egy biharnagybajomi, hajdúsámsoni, tépei és kabai jegyzőkönyv, illetve levél szövegét
