Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

BIBLIOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ

is közli M. SOMLYAI MAGDA: Iratok a tiszántúli szeqényparasztsáq földosztó törekvéseiről 1945-ben /TSz 1958. 221-234.p./. BIHAR VÁRMEGYE Bihar vármegye felszabadulás utáni történetének irodalmát részben már fentebb ismertettük, részben később emiitjük, az egyes helységekkel, szakszervekkel stb. foglalkozó irások között. Kifejezetten az államhatalmi szervek tevékenysége a tárgya KOMORÓCZY GYÖRGY két, a levéltári iratanyagot feltáró tanulmányának : A gazdasági élet első hónapjai a felszabadult Bihar megyében. 1944. novem ber - 1945. március /DMÉ 1965. 199-220.p./, Művelődésügyi és egészségügyi kérdések a felszabadult Bihar megye első hónapjaiban. 1944 október - 1945 március /Alföld, 1966. 4.sz. 65-71,p./. Kimagasló érdemeket szerzett az új élet beindítása, a népi demokratikus forradalom helyi kibontakoztatása terén az első főispán, dr, Zöld Sándor. Munkásságának ezt a szakaszát is behatóan tárgyalja SZŰCS ERNŐ és SÁRKÖZI ISTVÁN életrajza: Egy kiváló kommunista életútja /Berettyóújfalu, 1976. 117 p./. HA3DU VÁRMEGYE Hajdú vármegye - akárcsak Bihar - a felszabadulás után mindössze öt évig létezett. Erről a rövid, bár igen jelentős időszakról számos összefoglaló munka, résztanulmány, forrásközlemény stb. született, ezek egy részét - akárcsak Bihar megye esetében - a fentiek során már felsoroltuk, egy másik csoportjukat alább ismertetjük. E helyen csupán két kézikönyv és néhány, elsősorban politikai és párttörténeti kérdésekkel foglalkozó tanulmány címadatait közöljük. BÉRES ANDRÁS és MÓDY GYÖRGY annotált bibliográfiájában - A hajdúság történetének és néprajzának irodalma. Források, tanulmányok, cikkek /Db. 1956. 51 p./ - igen kevés cimet találunk a felszabadulás utáni fejlődésről; e korszak kutatása akkoriban még épp hogy elkezdődött. Hat oldalt szentelt az 1945 utáni történeti út bemutatásának BALOGH ISTVÁN Hajdúság /Bp. 1969. 91-97. p./c, kitűnő néprajzi monográfiájában. A népi demokratikus forradalom Hajdú megyei történetének számos problémáját érinti, elemzi és gazdag tényanyagot tár fel MIKECZ FERENC : A felszabadulás körülményei. A gazdasági és politikai élet beindulása Hajdú megyében és Debrecenben /Alföld, 1969, 11.sz. 41-51.p./, A demokratikus pártok megalakulása Hajdú megyében, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány meg alakulásának körülményei /TF 2.k. 29-37., KÖTSZ l.k. 65-77.p,/, A politikai küzdelem kiéleződése az 1945. évi választások után, 1945-1946 fordulóján Hajdú megyében /TÉF 1976. 41-69.p./, A fordulat éve Hajdú megyében, 1947-1948 I-III. /Alföld, 1972. l.sz. 59-68., 2.sz. 55-63., 1973. 2,sz. 56-67.p./, A szociáldemokrata jobboldal felszámolása, a két munkáspárt egyesülésének előkészítése és megvalósítása Hajdú megyében és Debrecenben, 1948 /AML 1964. 81-96.p./. HAODU-BIHAR MEGYE Hajdú-Bihar megye 1950 elején jött létre, a korábbi Bihar és Hajdú vármegye egyesítésével, néhány szabolcsi helység ide-, illetve néhány bihari község elcsatolásával. Ebben az évben zajlott le a közigazgatás reformja is: megalakultak a tanácsok. E kimagasló esemény előzményeiről, valamint az első évtized történetéről beható tájékoztatást nyújt BEÉR OÁNOS terjedelmes állam- és jogtörténeti tanulmánya: A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon 1945-1960 /Bp. 1962. 646 p./. A közigazgatási határok felszabadulás utáni változásait is nyomon követi HENCZ AURÉL - Területrendezési törekvések Magyaror-