Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

BIBLIOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ

43-60. p./ - dolgozatai, valamint a SERFLEK ISTVÁN szerkesztésében közzétett A Magyar Kommunista Párt szervezeti fejlődése Hajdú és Bihar megyében 1944-1948 /Db. 1974. 251 p./ c. kötet tanulmányai. A statisztikai adatok tükrében tekinti át Hajdú-Bihar megye 14 éves fejlődését a Számvetés az MSZMP kongresszusa előtt /Db. 1959. 123 p./ c. füzet, öt évvel később jelent meg a Húsz év a szocializmus útján. Hajdú-Bihar megye fejlődése 1944- 1964 /Db. 1964. 50 p./ c. statisztikai összeállitás, A helytörténeti kutatás számára gazdag forrásanyagot kínálnak a felszabadulás utáni népszámlálások /1949, 1960, 1970/ közzétett adatai. Az 1960-as és az 1970-es összeírásról megyei kötetek is megjelentek, köztük a hajdú-bihariak. Az 1949-es és 1960-as népszámlálás eredményeit veti össze MOLNÁR LÁSZLÓNÉ: Társadalmi változások Hajdú-Bihar megyében a statisztikai adatok tükrében /AML 1964. 35-43.p./. Statisztikai táblázatokat elemeznek a szerző további társadalomtörténeti-demográfiai tanulmányai is: A mezőgazdasági termelőerők fejlődése Hajdú-Bihar megyében 1945-től 1963-ig /AML 1965. 27-38.p./, A mezőgazdasági termelőerők fejlődése Hajdú-Bihar megyében 1945- 1964 /AtSz, 1968. 216-226.p./, A mezőgazdasági népesség elvándorlása és társadalmi átrétegződése Hajdú-Bihar megyében /TML 1967. 117-129.p./. Témájához elsősorban politikai gazdaságtani, részben statisztikai szempontból közelit MOLNÁR LÁSZLÓ: Az életkörülmények változásának réhóny jellemzője Hajdú-Bihar megyében a felszabadulás után /KML 1974. 39-59.p./, Életszinvonalunk három évtizede /Alföld, 1975. 4.sz. 16-23.p./. Történeti visszapillantást is ad, de inkább a jelenlegi helyzetet ismerteti PAPP ANTAL - Hajdú-Bihar megye és városai - a Magyarország megyéi és városai /Bp. 1975, 294-320.p./ c. gazdaságföldrajzi kézikönyvben. NEMZETI BIZOTTSÁGOK A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi bizottságaiként, a népi hatalom szerveiként működő nemzeti bizottságok tevékenységének tanulmányozásához hasznos segédeszköz a Népfrontmozgalom Hajdú-Bihar megyében 1937-1975 /szerk. Bényei Miklós; Db. 1976. 285 p./ c. forrásbibliográfia és levéltári tájékoztató. Az egykorú sajtóközlemények cimleirásait, továbbá a nemzeti bizottságok levéltári iratanyagának rövid ismertetését ós jelzeteit tartalmazza; ezen kivül a történelmi feldolgozások címadatait is felsorolja. A nemzeti bizottságok megalakulásáról és tevékenységük kezdeti szakaszáról országos áttekintést ad, s közben nagyon sok Bihar és Hajdú megyei, valamint debreceni példát hoz, a levéltári iratokból is jócskán idéz BALÁZS BÉLA posztumusz tanulmányában: Népmozgalom és nemzeti bizottságok 1945-1946 /Bp. 1961. 231 p./. Helytörténeti - köztük hajdú-bihari - adatokra épül CSIZMADIA ANDOR alapvető jelentőségű állam- és jogtörténeti munkája: A nemzeti bizottságok állami tevé kenysége 1944-1949 /Bp. 1968. 486 p./. Számos helyi vonatkozása van - márcsak a helyszin miatt is - RÁKOSI SÁNDOR és SZABÓ BÁLINT dolgozatának: A pártok állásfoglalása a nemzeti bizottságok kérdésében 1945 elején /PtK. 1967. l.sz. 74-100. p./. Kifejezetten helytörténeti jellegű és döntően levéltári forrásokat dolgoz fel FEHÉR ANDRÁS tanulmánya: A Bihar megyei nemzeti bizottságok szerepe a népi demokratikus forradalomban /AUD VII/1. Bp. 1961, 187-211,p./, A nemzeti bizottságokon kivül más önkormányzati szervek,az állami szakigazgatás és a pártok újjászerveződéséről, megalakulásáról is ir - a levéltári anyag és a vonatkozó szakirodalom együttes felhasználásával - KOMORÓCZY GYÖRGY: Az állami élet msaindulása a felszabadult Bihar megyében /LtK, 1965. 11-55.p./, A politikai