Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)
BIBLIOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ
Hajdú-Bihar megye eseménynaptáré 1948. június 16-december 31 ., majd 1949, 1950, 1951 , 1952 /TÉF 1972. 119-157., 1973. 125-162., 1974. 189-203., 1975. 249-276., 1976, 259-285.p./. Az utóbbi évek fontosabb eseményeit rögziti BÉNYEI MIKLÓS: Hajdú-Biharban történt 1968-1974 /Db. 1975. 393 p./. Életrajzi adatok sokaságát - köztük számos, a felszabadulás után is tevékenykedő személyiség adatait gyűjtötték össze a Tetteikben tovább élnek. A for radalmi munkásmozgalom kiemelkedő, elhunyt Hajdú-Bihar megyei harcosainak életrajzkötete /szerk. Kiss István; Db, 1976. 401 p./ c. könyv szerzői, A felszabadító harcokról, a Szovjet Hadsereg tiszántúli előrenyomulásáról kiváló hadtörténelmi tanulmányok születtek, elsősorben ÖLVEDI IGNÁC tollából: A lovas-gépesitett csoport a debreceni hadmüvelet első szakaszéban. 1944. október 6-12-ig /Honvédelem, 1964. 10. sz. 9-103. p./, Harcok Debrecen előterében /Alföld, 1965. 4,sz. 47-56.p./, Harccselekmények a debreceni hadmüvelet második szakaszában. 1944. október 13-20 . /HtK, 1965. 12-36.p./, Harccselekmények Debrecen felszabadítása után /HtK, 1965. 219-238.p./, A folyamatosság és a manőverezés a debreceni csatában 1-2. /Honvédelem, 1969. 10. sz. 70-85., 12.sz. 79-88.p./, A Tiszántúl felszabadítása /TF l.k. 3-32.; KÖTSZ l.k. 33-63.p./. Ezekhez képest is tudott újat hozni BORÚS JÓZSEF: Páncélos kötelékek a Tiszántúlon, 1944. októberében /TF l.k. 33-45. p./ és CSIMA JÓZSEF: Román csapatok harcai a Tiszántúlon , 1944 októberében /TF l.k, 47-54.p./. Mintegy összegezi a korábbi feldolgozások eredményeit ÖLVEDI IGNÁC A Budai Vár és a debreceni csata c. könyvének A Tiszán túl felszabadítása c. fejezetében /Bp. 1974. 109-214.p,/. Hajdú-Bihar megye és Debrecen felszabadulás utáni fejlődéséről, a szocializmus épitésében elért eddigi eredményekről tudományos szintézis még nem készült. Az egyetlen összefoglaló áttekintés SIKULA GYÖRGY évfordulós megemlékezése: Hajdú-Bihar megye harminc éve /TÉF 1975. 5-36.p./. A Hajdú-bihari történelmi olvasókönyv vonatkozó részének /Db. 1973. 301-396,p./ három oldalnyi történeti bevezetője erősen vázlatos; a levéltári iratokból közölt szemelvények /MERVÓ ZOLTÁNNÉ válogatásában/ jóval több adatot tartalmaznak. Forrásértéke miatt emlitést érdemel a Hajdú-Bihar képekben 1945-1970 /szerk. Szőllősi Gyula; Db. 1970. 188 p./ c. fotóalbum. Szintetizáló munka, de időben csak a proletárdiktatúra győzelméig halad Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története /szerk. Tokody Gyula; Db. 1970, 529 p./ A Népi demokratikus forradalmi átalakulás 1944-1948 c. fejezetet MIKECZ FERENC irta, aki kiterjedt levéltári bázisra támaszkodik, s igen sok politikai, társadalom- és un. köztörténeti adalékot közöl. Jóval hézagosabb, bár a gazdasági életről részletesebb képet rajzol BERNÁTH LÁSZLÓ és KOMORÓCZY GYÖRGY pártpropagandistáknak szánt, népszerüsitő füzete: Tények és adatok Hajdú-Bihar megye és Debrecen történetéből a felszabadulástól a három éves terv végéig. 1944. október - 1949. december /Db. 1955. 84 p./. A népi demokratikus forradalom időszakának munkásmozgalom- és párttörténeti vonatkozásait tárják fel MIKECZ. FERENC - A két munkáspárt osztálybázisát és tömegbe folyását meghatározó főbb tényezők alakulása a felszabadulás előtt és a felszabadulás után Hajdú és Bihar megyében /TML 1967. 131-169.p./, A munkáshatalom létrehozásának negyedszázados évfordulója /TÉF 1974. 7-26.p./ - JURCSÁK LÁSZLÓNÉ - Az ifjúsági mozgalom kibortakozása Debrecenbenn és Hajdú-Bihar megyében 1944-1948 között /KJTSZ 1. k. 304-314.p./ és VASKÓ LÁSZLÓ - A Magyar Kommunista Párt ifjúságpolitikája Hajdú és Bihar megyében különös tekintettel a MAD1SZ tevékenységére /TÉF 1972. 31-55., 1973.
