Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXI. fondcsoport. MEGYEI TORVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ VÁROSOK - Bihar megye önkormányzati szervei

vább. A meglévő iratok hiányosak. Bár az első iktatás 1945. december 5-én történt az iktatókönyv tanúsága szerint, az iratok kezdő időpontja 1946. Tárgyuk szerint a hivatal megszervezéséről, a nép- és családvédelmi ellátmányról, az ONCSA házépitésekről, a szociális szakelőadók minősítéséről, a téli étkeztetési akciókról, a szociális titkárok jegyzőkönyveiről, egyéb személyzeti ügyekről, a háborús károk felméréséről, környezettanulmányokról, szociálpolitikai bizottságok szervezéséről és változásairól, szegénygondozásról,az MNDSz szervezeteinek támogatásáról, napközi otthonokról, gyermeküdültetésekről, a minisztériumnak tett jelentésekről stb. tájékoztatnak. Minthogy a Szociális Felügyelőség szoros kapcsolatot tartott a különböző társadalmi szervekkel, elsősorban az MNDSz-s2el és a MADISz-szal, ezért az iratok azok helyzetének tanulmányozására is alkalmas forrásokat nyújtanak. Az iratok irattári rendszere: évenkint újrakezdődő, növekvő sorszámos iktatás, helyenkint, de kevés alkalommal, a tárgyak szerinti alapszámrendszerü öszszekapcsolással. Általános ügyviteli iktatott iratok 1946-1949 1 csomó Iktatókönyvek 1945-1947, 1949-1950; Mutatókönyvek 1947, 1949-1950 2 kötet A BERETTYÓÚJFALUI JÁRÁS FŐJEGYZŐJÉNEK IRATAI 1944-1949 /1952/ XXI.21. 4,55 fm A járási igazgatás általános jellemvonásait e helyen ismertétjük, az egyedi sajátosságokat természetesen minden járásnál külön elmondjuk. A járás nem volt önkormányzati területi egység. A járások határait a vármegyei törvényhatóság határozata alapján a Belügyminisztérium állapította meg. A járás élén a járási főszolgabíró állt, mint a törvényhatóság választott tisztviselője. A járások ilyen alapon a felszabadulás után is fennmaradtak, de területük változásokon ment át, 1944. novemberében Bihar vármegyében az alábbi járások álltak fenn: a berettyóújfalui 13 községgel, a biharkeresztesi ugyancsak 13-mal, a cséffa-nagyszalontai /sarkadi/ 11, a derecskéi 8, a sárréti /biharnagybajomi/ 8, a székelyhídi 8 községgel. Utóbbi 1945. februárban a nagylétai nevet vette fel. Az 1030/1945. /IV.26./ M.E.sz. rendelet a főszolgabíró elnevezést megszüntette és helyette a járási főjegyző megjelölést irta elő. A járások hivatali szervezete 1950. augusztus 15-én a 144/1950. M.T.sz. rendelet alapján megszűnt és helyét az egészen új tipusú államhatalmi testületi szerv: a járási tanács váltotta fel. A már emiitett 1030/1945. M.E.sz. rendelet a járási főjegyző hatósági jogkörét két fokozatban rögzitette. Első fokon az általános közigazgatási ügyek ben intézkedett, másodfokon pedig építési, ipari és kihágási ügyekben.