Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXI. fondcsoport. MEGYEI TORVÉNYHATÓSÁGOK ÉS THJ VÁROSOK - Bihar megye önkormányzati szervei

A járási főjegyző hivatalán belül széles hatáskörű, de nem nagy létszámú szervezet alakult ki. Közvetlen előadói voltak a járási szolgabirók. Ezeknek nevét a 8450/1947. Korm.sz. rendelet járási jegyzőkké változtatta. Mind a járási főjegyző, mind a járási jegyzők, valamint a községi vezetőjegyzők állását a 108/1949. B.M.sz. rendelet alapján államosították, ezáltal ők is a centralizált államigazgatás helyi végrehajtóivá váltak, A szolgabírói, illetve járási jegyzői karon kivül, akikhez feladatkörük alapján a fogalmazókat, a gyakornokokat is szómitanunk kell, a járásnak szakelőadói voltak. Ezek kettős alárendeltség alatt álltak: szakmai ellenőrzésük a vármegyei szakhivatalok kötelessége és joga volt, de a járás területén belül végrehajtandó feladatok irányvonalát, tartalmi követelményeit a járási főjegyző határozta meg. Ilyen volt az 1936. évi 10. t.c. által szervezett járási tüzrendészeti felügyelő, amely állás 1948-ig, a tűzoltóság államosításáig fennmaradt, de ilyenként ismeretes a járási gazdasági felügyelőség, amelynek vezetőjét az alispán, majd a 3327/1945. /V.14,/ F.M.sz. rendelet óta a földmüvelésügyi miniszter nevezte ki, de ez után is a járási főjegyző útmutatásai szerint kellett eljárnia. A 21/1950. /I.18./ M.T.sz. rendelet járási mezőgazdasági osztály szervezését irta elő. Ugyancsak a járási főjegyző állapitotta meg a 22.500/1945. /VIII.26./ F.M.sz. rendelettel szervezett járási termelési miniszteri biztos területi kötelezettségeit, aki a mezőgazdasági munka megszervezésében volt segitségére a járás vezetőjének. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a járási főjegyzői hivatal a felszabadulás után többrétűvé vált, ezért az iratok tartalma is sokszinübb, ha egyáltalán fennmaradtak. Intézkedéseikről néha jelentést tettek vagy közvetlenül a főispánnak, legtöbbször az alispánnak, kifejezetten politikai, pártszervezkedési ügyekben esetleg a B.M.-nek /Pl. Derecskéi jár. főj.ző 467-1945. III.8./. A kibővült járási főjegyzői ügyvitel iratai 1945. után hozzávetőlegesen az alábbi kutatási körökön belül tanulmányozhatók: magának a hivatalszervezetnek vizsgálata, majd népessógnyilvántartás, ezen belül a személyi állapot, az állampolgárság, az anyakönyvi kiigazitás stb. De nem kevésbé fontos a mezőgazdasági tevékenység ellenőrzése, amelyen belül a telekmegosztás engedélyezése, a halászati és vadászati engedélyek, a vízrendészeti felügyelet stb. emelendő ki. Az ipar és kereskedelem, az építésügy, a közlekedés, a közellátás járási ügyei szintén a járási főjegyző munkaköréhez tartoztak. De kiemelkedő szerepe volt az általános közigazgatási ügyekben, mert az egyesületek felügyelete, a politikai ellenőrzés, a községi önkormányzat felülvizsgálata, a területátcsatolás stb. minden vonatkozásban a járási főjegyzőnél kerültek végrehajtásra, nem részletezve a közegészségügy és népjólét, a közművelődés, ifjúsági szervezkedés, a katonai utánpótlás kérdéseit. Uj egyesületek megalakításának lehetőségeit is a járási főjegyző indokolta, vagy utasította el a 438.300/1947. B.M. sz. rendelet alapján. Ez pedig akkor még fontos politikai fegyver volt a haladás oldalán. Az 1950. március 16-án kiadott belügyminiszteri rendelet végrehajtotta /M.K. 336-337.old./ a 4343/1949. M.T.sz. elvi határozatot Hajdú-Bihar megye járásainak kialakításáról s ezzel a járások területi beosztása megváltozott; a 196/1950. /VII.25./ M.T.sz. rendelettel kezdeményezett járási tanácsok már