Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIV. fondcsoport. A KÖZIGAZGATÁS TERÜLETI SZAKSZERVEI - A belügyi igazgatás és rendészet szervei

Az Ideiglenes nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 21. ós 22. napjain Debrecenben adott meghatalmazás alapján az Ideiglenes Nemzeti Kormány az ország közbiztonságának megszervezésére és egységes irányítására 1690/1945.M.E. számú rendeletével intézkedett a csendőrség feloszlatásáról és az államrendőrség megszervezéséről. A rendelet 5.§-a alapján a magyar állam egész területén a belügyminiszter legfelsőbb felügyelete és ellenőrzése alatt a magyar államrendőrség gyakorolja az összes rendőrhatósági jogokat és látja el a rendőrközegei útján a rendőrszolgálatot. Az államrendőrségi szervek hatáskörébe tartozott: a közbiztonság, az államrendészet /politikai rendészet/ minden ágának ellátása, az igazgatási rendészet gyakorlása hatáskörébe utalt közigazgatási ügyek, a rendőri büntetőbíráskodás, a törvényes szabályok által hatáskörébe utalt kihágások, s azok az ügyek amelyeknek intézését külön törvény vagy rendelet a rendőrség hatáskörébe utalta. Intézkedett a rendelet arról, hogy törvényhatóságonként főkapitányságok, ezek alá rendelve kapitányságok,. valamint járási kapitányságok és alájuk rendelve rendőrbiztosságok állitandók•fel. A megyei törvényhatóságban megyei főkapitányság, a városi törvényhatóságban városi főkapitányság működött. Határszéli megyék esetében határrendőrségi kirendeltségek működtek tanosztályokkal, karhatalmi alakulatokkal, különleges kiképzésű bűnügyi, politikai és igazgatási rendészeti csoportokkal. Minden megyei és városi főkapitányságon, városi ós járási kapitányságon bűnügyi, politikai, igazgatási rendészeti, rendőrbirói osztály működött. A megyei főkapitányság általában mint II. fokú rendőrhatóság járt el. A törvényhatóság területén lévő járási és városi kapitányság intézkedéseiben és különleges szerveivel rendőri szolgálatot látott el. A belügyminiszter, vagy a vidéki főkapitány által ráruházott jogkörben a törvényhatóság területén lévő rendőrhatósági szerveket szolgálati működésük tekintetében közvetlen felügyelete alatt tartotta. A városi főkapitányság a törvényhatósági jogú város területén I. fokú rendőrhatóság és rendőrközegei utján egyben a rendőri szolgálatot is ellátta. Ugyanez vonatkozott a járási és városi kapitányságokra is az őrszolgálati kötelezettséggel együtt. Az új államrendőrség szervezetét az 1700/1945. M.E. sz. rendelet /MK. 1945. május 10./' szabályozta és intézkedett azonnali felállításáról. A megyei főkapitányságok alá rendelte a járási és városi kapitányságokat, amelyek rendőrhatósági, rendészeti és igazgatási funkciót töltöttek be. A városokban a kapitányságok irányításával rendőrőrsök is működtek. 1946 októberében az 533.900/1946. BM.sz. rendelet a megyei rendőrkapitányságokat megszüntette, s helyüket a Belügyminisztérium állományába tartozó Megyei Körzeti Szemlélők foglalták el. Az Államrendőrség teljes átszervezéséig /1948/1949/, szolgálatukat átruházott hatáskörben a megye területén látták el. Ezzel egyidejűleg az egyes járási kapitányságok vették át, mint Debrecenben is