Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIV. fondcsoport. A KÖZIGAZGATÁS TERÜLETI SZAKSZERVEI - A belügyi igazgatás és rendészet szervei

ahol a járás kapitánysága a városi kapitányságba olvadt. Mig a megyei főkapitányságokon az osztályok ténylegesen működtek, a járási és városi kapitányságok már nem szervezték meg mindenütt következetesen az osztályok ügybeosztását, a rendőrbiztosságok területén méginkább összefonódtak az ügykörök. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 22.-i határozata alapján /III.1.bek./ a vidéki főkapitányság vezetőjét, helyettesét és előadóit, valamint számvevőségi, segédhivatali és altiszti tagjait a Belügyminiszter, illetve előterjesztése alapján a Miniszterelnök nevezte ki. A fogalmazói, felügyelői, orvosi, számvevőségi és kezelési szakon szolgálatbalépők kinevezésének jogköre is oda tartozott, de a vezetők kinevezésére az illetékes önkormányzat törvényhatósági bizottsága tette meg a felterjesztést. Az őrszemélyzet és detektivtestület tagjait a törvényhatósági bizottság által megbizott négy tagú toborzó bizottság választotta ki. A felszabadulás után a háborús viszonyok következtében a horthysta: karhatalmi szervek elmének ülése, illetőleg felbomlása folytán meglazult közrend - közbiztonság helyreállítása érdekében a kormánynak, a belügyminiszternek még a rendőrség szervezési elveinek tisztázása és elfogadása előtt intézkedéseket kellett foganatosítani. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a belügyminiszter előterjesztésére még 1944 végén megtárgyalta és elfogadta a városonként, községenként felállítandó polgárőrség

ről szóló rendelettervezetet, amely 1945. január 4-én a Magyar Közlöny első számában jelent meg. A pártközi tárgyalásokon az MKP sürgette a koaliciós alapon történő demokratikus rendőrség felállítását, amelynek lehetőségét a később megjelent, de már emiitett törvény teremtette meg, s szervezeti kiépülése az Ideiglenes Nemzeti Kormány működése alatt be is fejeződött. Hajdú-Bihar megye, - de elsősorban Debrecen kivételes helyet foglalt el felszabadulásunk történelmében. Itt székelt az Ideiglenes Nemzeti Kormány, és itt alakultak meg az első rendőri szervek is. Az 1944. október 21-én felállított polgárőrség tagjai, mintegy 800 fő fizetés nélkül teljesítettek szolgálatot és karszalagot viseltek. A kormány rendeletét követően Debrecenben 1945 márciusában már működött a főkapitányság és megindult a harc Hajdú és Bihar vármegyékben a rendőrség újjászervezéséért. A belügyminiszter 5655/1945, Eln.sz. rendeletében megbizta dr. Kárpáti Lászlót és Benkő Károlyt, hogy Hajdú vármegye alsóbb fokozatú rendőri szerveit a demokratikus szempontok figyelembevételével a lehető legtökéletesebben megteremtsék. 1946. október 4-én az 535.095/1946. B.M.sz. rendelettel megszervezték a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályát. Az új rendőrségnek felszerelések hiányában számos problémával kellett megküzdenie. 1948-ban a rendőrség szervezetéből kivált az államvédelmi osztály és a 288.009/1948. B.M.sz. rendelet alapjón a BM. Államvédelmi Hatóság jött létre Debrecenben. 1949-ben ismét szervezeti változtatásra került sor. Az országban kilenc kerületet szerveztek, minden kerületben egy-egy rendőrkapitánysággal. Debrecen lett a székhelye a VIII. kerületi rendőrkapitányságnak, amely 1949 február 24én kezdte meg működését. Ide tartozott Hajdú, Szabolcs és Szatmár-Bereg megye, valamint Debrecen város területe. Bihar vármegye a szolnoki székhellyel működő VII, kerületi rendőrkapitánysághoz tartozott. Az Alkotmány, a tanácsok létrejötte, a megyékben történt változások a rendőrségnél is a megyei rendszer kialakítását tették szükségessé. 1950. no-