Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIII. fondcsoport. TANÁCSOK - Községi tanácsok iratai

települések lakossága gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi helyzetének megjavitására irányuló jogos igények kielégitése, ezért további feladatot jelentett a tanyaközpontok szervezése, majd egyes tanyaközpontoknak községgé alakitása. A BM. 5203/41/1951. számú határozata intézkedett Nagyhegyes tanyaközpontnak és környékének; az 5203-40/15/1951. számú határozat Ebes, valamint az 5203-28/23/1951. számú határozat Vid tanyaközpontnak és környékének Hajduvid néven önálló községgé alakításéról 1952. január l.-i hatállyal. /Hajdú-Bihar megye Tanácsa V.B. Titkársága iratai. 5203 rendszám/. Annak előmozdítása érdekében, hogy a községi tanácsok különösen a tanyavilágban élő dolgozókat fokozottabban vonhassák be az állami föladatok megoldásába a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által 1952. szeptember 16,—án kiadott 1952. évi 17. számú törvényerejű rendelete lehetőséget adott végrehajtóbizottsági kirendeltségek szervezésére. A rendeletben biztosított felhatalmazással élve Hajdú-Bihar megye több községe megszervezte a végrehajtóbizottsági kirendeltséget. 1952-ben alakult meg a Balmazújvároshoz tartozó Hortobágyi VB. kirendeltség, mely 1966-tól önálló községgé vált; a Komádihoz tartozó Ihráz pusztán 1953. július 1.-én, /1955-től Körösujfalu néven Békés megyéhez csatolták/ a Nyiradonyhoz tartozó Tamási pusztán 1953. szeptember 16.-án, a Polgárhoz tartozó Folyás tanyán 1953. december 1.-én alakultak meg a vb. kirendeltségek, majd 1955. augusztus 1.-én az 1954. évi X. tv. 59. §.-ának végrehajtásaként a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által kiadott 1955. évi 19, számú tvr. alapján megszervezték a Püspökladányhoz tartozó Petritelepi vb. kirendeltséget is. A kirendeltségek feladatkörét a községi tanácsok végrehajtóbizottsága határozta meg. A kirendeltség a hatáskörébe utalt szakigazgatási ügyekben hatósági jogkörben járt el. A 37/1953. M.T. /VII.23./ számú rendelet a helyi tanácsok felett főfelügyeleti jogkörét a Minisztertanács hatáskörébe utalta, s megszűnt a belügyminiszternek a 143/1950. M.T. számú rendeletben biztosított jogköre. A Minisztertanács hatáskörébe került az igazgatási területszervezések végrehajtása is a NET 1954. évi 9. számú törvényerejű rendelete alapján /M.K.30./. Az MT 1074/1954. /IX.14./ számú határozata 1954. november l.-i hatállyal kimondta Pocsaj és Esztár községek "Pocsajesztár " néven való egyesítését. A két köz* ség 1956. április 1-től újból önállóvá vált. A NET 1956. évi 2. számú /M.K.4./ határozatával 1956. február l.-i hatállyal megszűnt a Nagylétai járás. Községei közül Álmosd, Bagamér, Ujléta a debreceni, Hosszupályi, Kókad, Monostorpályi, Nagyléta, Vértes a Derecskéi járásba olvadtak be. Döntő jelentőségű állomása a helyi tanácsok fejlődésének az MDP III. Kongresszusa /1954. május 24-30,/, amely feltárta a tanácsok négyéves működésének tanulságait s megszabta fejlődésük további irányát: A tanácsnak, mint választott államhatalmi szervnek irányító szerepet kell biztositan;, a vb. és a szakigazgatási szervek felett; fejleszteni kell tömegszervezeti jellegét s feltételeket teremteni ahhoz, hogy működési területükön az államhatalom és államigazgatás legmagasabb szerveinek funkcióit betöltsék. Az MDP irányelvei az 1954, szeptember 25.-én kihirdetett II. tanácstörvényben megfogalmazódtak, /1954. évi X. tv./ A tanácsi szervezet egységén belül kiemelte a tanács vezető szerepét. Megszüntette a vb-nek azt a felhatalmazását, hogy két ülésszak közötti időben helyettesítse. Nagy súlyt helyezett a bizottsági munkára s az eredményesség érdekében kibővítette hatáskörüket.