Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIII. fondcsoport. TANÁCSOK - Községi tanácsok iratai

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1954. évi 17. számú határozata a községi tanács üléseinek előkészítését, összehívását és tanácskozásának rendjét rögzíti tekintettel arra, hogy a tanács államhatalmi működése szempontjából a legdöntőbb jelentőségű a tanács ülésének munkája. Mig korábban a tanács évenként négy alkalommal ülésezett, a NET határozata havonkénti ülések tartását irta elő. A község társadalmi, gazdasági és kulturális életének irányításával járó legfőbb feladatok megoldásáról a tanácsülés dönt. A tanács tevékenysége a dolgozó tömegeket képviselő tanácstagok összességének együttes munkáján nyugszik. A községi tanácsok végrehajtóbizottságainak működését az 1100/1954. /XI.28./ M.T. számú határozat, a községi tanács bizottságainak feladatait a NET 1954. évi 19. számú határozata rögzíti. A község lakóinak szolgáltatásokkal való megfelelő ellátása s a községgazdálkodási feladatok megjavítása érdekében a feladatok végrehajtását 1954. június 1-i hatállyal a 3000-nél nagyobb lélekszámú községekben függetlenített községgazdára, a 3000 lélekszámon aluli községekben az elnökhelyettesre bizta a Minisztertanács. /HBmT. VB. Titkárság iratai 114-15/2/1954./ A községi'tanácsok igazgatási feladatait a Minisztertanács elnökének 1-29/1955. /TK.22./ MTE. számú utasítása szabályozta, s azok megoldását a vb. szakigazgatási szervére bizta. A társadalom fejlődésében a hatvanas évek közepére bekövetkezett változások nem kis mértékben a tanácsok munkájának eredményeképpen jöttek létre. Nagy szerepet vállaltak a tanácsok a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, a termelőszövet kezetek megszilárdításában. Oelentős eredményeket értek el az állami, a gazdasági, a kulturális életben és az egészségügy kibontakoztatásában. A szocializmus fejlettebb szakaszára való áttérés, a gazdaságirányítás új rendszerének bevezeté se szükségessé tette az államélet továbbfejlesztésén és a szocialista demokrácia szélesítésén belül a tanácsrendszer korszerűsítését. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa - mérlegelve az 1954. évi X. törvény megalkotása óta eltelt időszak tanácsi munkáját - törvényerejű rendeletet alkotott /1965 évi 8.sz. tvr/ MK.27. a tanácsszervek tevékenységének továbbfejlesztéséről. E tvr. felhatalmazta a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt, hogy egyes, általa meghatározott területeken az államhatalom helyi szerveinek és azok bizottságainak hatáskörét, illetékességét és működését átmenetileg az ezekkel kapcsolatos törvények rendelkezéseitől eltérően szabályozza. A Kormány a felhatalmazással élve határozatot hozott /1016/1969. IV.29./ a községi tanácsok és a lakosság kapcsolatának javítása, a tanácsszervek munkája színvonalának emelése érdekében az ötezer, vagy ennél népesebb községek, valamint a járási székhelyek nagyközséggé való átszervezéséről, kimondva, hogy a járási tanács és a nagyközségi tanács, valamint szerveik kapcsolatai a vonatkozó jogszabályok keretei között változatlanok maradnak, A nagyközségi tanács és szervezete kialakítására és működésére vonatkozó irányelveket a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya Vezetőjének 30-9/1969. /TK.41./ T.O. számú utasítása fogalmazta meg, megállapítva, hogy a nagyközségek kialakításával a nagyobb hatáskör és önállóság révén az eddiginél előnyösebben biztositható a lakosság kommunális, ellátási és hatósági szükségleteinek városi szinvonalat megközelítő kielégítése. A hatáskör-bővülés fokozott politikai és szakmai követelményeket támasztott a vb. vezetőkkel szemben, de szükségessé vált, hogy a tanács hivatali szer-