Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIII. fondcsoport. TANÁCSOK - Hajdú-Bihar megyei Tanács iratai

Az 1954: X, törvény biztosította, hogy államhatalmi szervet csak felsőbb államhatalmi szervek irányíthattak. A megyei tanács az országgyűlés és az Elnöki Tanács fennhatósága alatt állott. A végrehajtó bizottságok, mint általános hatáskörű államigazgatási szervek a felsőbb végrehajtó bizottságnak, legfelsőbb fokon a minisztertanácsnak alárendelve működtek és nincsenek a felsőbb szakigazgatási szervek irányítása alatt. Természetesen a tanács utasithatta saját végrehajtó bizottságát, s igy a végrehajtó bizottság kettős alárendeltségben működött. A második tanácstörvény azáltal biztosította a végrehajtó bizottságok általános irányitó szerepét, hogy a nekik alárendelt, de kettős alárendeltségi viszonyban álló szakigazgatási szerveknek önálló hatósági jogkört adott. A törvény szabályozta a szakigazgatási szervek vezetőinek a jogkörét is. Az új tanácstörvény foglalkozott a városi tanácsok helyzetével is. A gyakorlati tapasztalatok szerint a városok fejlődését gátolta az, hogy a járási tanácsok alá rendelte az első tanácstörvény azokat. Ezért az 1954: X, törvény a városokat általában a megyei tanács alá rendelte, tehát a városi tanácsok járási jogot kaptak. Egyes különösen fejlett városok ugyanakkor megyei jogot nyertek. Megyénkben Debrecen lett megyei jogú város, kiemelve a megyei tanács hatásköre alól. A tanácsok államhatalmi jellegének megfelelően, a második tanácstörvény biztosította, hogy a tanácsoknak megfelelő kapcsolatuk legyen az alájuk nem rendelt helyi szervekkel. A törvény kiemelte, hogy a tanácsi szervek rendelkezései általánosan kötelező erejűek a működési területükön. A tanácsi szervek nincsenek ugyan fölérendelve más állami, vagy társadalmi szerveknek, azonban államhatalmi jogkörükből következően elő kell mozditaniok az egész állami tevékenység összhangját területükön. Az új tanácstörvény szerint a szocialista demokrácia továbbfejlesztése jelentette tanácsaink további fejlődésének útját. A törvény előtérbe helyezte a tanácsok államhatalmi és ezzel szorosan összekapcsolódó tömegszervezeti jellegét, bővitette a testületi szervek jelentőségét és szerepét. Az államhatalmi - képviseleti munkának döntő jelentőségű területe a tanács bizottságainak a tevékenysége. Ez az egyik legfontosabb biztositéka annak, hogy a tanács valóban rendszeres kapcsolatot tartson a dolgozókkal, hasznositsa a dolgozók tapasztalatait. Az új tanácstörvény a végrehajtó bizottság és a szakapparátus munkáját is továbbfejlesztette. Az 1099/1954. /XI.28./ M.T. számú határozat tartalmazta a megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi tanács végrehajtó bizottsága működésére vonatkozó előírásokat, az 1100/1954. /XI.28,/ M.T.számú határozat a községi tanács végrehajtó bizottságának a működésére vonatkozókat. A határozatok szerint a végrehajtó bizottságok az államigazgatás legfontosabb helyi szervei. Választott, általános hatáskörű testületi szervek, melyeknek kiemelkedő jelentőségük van az állami feladatok helyi megvalósításánál. A határozatok megállapították a vb. elnök, elnökhelyettesek és titkár hatáskörét. A végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei az eddiginél nagyobb önállóságot kaptak. Alsóbb fokú szerveknél csoport és önálló előadói státus formájában: is alakitható szervezeti egység. Mind az első, mind a második tanácstörvény szerint a tanácsok államhatalmi szervek voltak tehát, a végrehajtó bizottságok és a szakigazgatási szervek pe-