Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIII. fondcsoport. TANÁCSOK - Hajdú-Bihar megyei Tanács iratai

dig kettős alárendeltségben álló államigazgatási szervek. A tan&;soknak tulajdonitott államhatalmi funkció azonban nem fejezte ki tényleges szerepüket. Mind a tanácsok, mind a végrehajtóbizottság és a szakigazgatási szervek tevékenységében kifejezésre jutott, hogy azok a szocialista állam szervei, hatalmi funkciót gyakoroltak. A harmadik tanácstörvény, az 1971. évi I. törvény újraszabályozta a tanácsok jogállását, szerepét és a tanácsi szervezet hatáskörét. A legjelentősebb változás a tanácsok jellegének meghatározásában történt, A tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak, a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti - önkormányzati és államigazgatási szervei. A tanácsok -népképviseleti jellege a szocialista demokrácia megnyilvánulási formája, s kifejezte, hogy a tanácsok az általuk képviselt választók megbízásában tevékenykednek, képviselik a lakosságot. Az önkormányzati jelleg a tanácsok önállóságát és öntevékenységét fejezte ki, és az ehhez szükséges gazdasági eszközök biztosítását. Az önkormányzati jelleg érvényesülése lehetővé tette a munkamegosztást a központi és a helyi szervek között. A tanácsok államigazgatási jellege a szocialista vonósok erősitését és az igazgatási tevékenység további javítását is magában foglalta. A tanácsok működési területét szabályozva, a törvény megállapította, hogy tanács működik a községben, nagyközségben, városban, megyei városban, a főváros kerületeiben, ezek a helyi tanácsok. A községi közös tanács működése több; községre terjed ki. Ezenkívül tanács működik a fővárosban és a megyékben. Ez utóbbiak tagjait az 1970. évi III. törvénnyel módositott 1966. évi III. törvény értelmében a helyi tanácsok választják. A járásokban 1971-ben már nem alakultak tanácsok, a járások csupán igazgatási területi egységként maradtak meg, s a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának járási hivatalai látják el az államigazgatási feladatokat. A helyi tanácsok között új tipusú a megyei városi tanács. A 6/1971. NET. határozat öt várost megyei várossá nyilvánított 1971. április 25-ével kezdődően. Megszűnt a megyei jogú városi tanács,mely 1954-től működött, helyette a megyei városi tanács alakult meg a kiemelkedő jelentőségű nagyvárosokban, így megyénkben Debrecenben. A törvény kimondta, hogy a tanács hatáskörét csak törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet és határozat, tehát magas szintű jogszabály állapíthatja meg, valamint tanácsrendelet. Általánosságban a törvény megállapította, hogy a lakosságot közvetlenül érintő államigazgatási feladatok a tanácsok hatáskörébe tartoznak. Kivételt tehet azonban a törvény és a magasszintü jogszabályok. Ezzel biztosították a tanácsok állandó hatáskörét és azt, hogy a jelenlegi tanácsi hatáskört bővithessék is az eddig állami szervek által gyakorolt hatáskörökkel. A törvény- megállapította a tanácsok feladatait is. A tanács képviseli a lakosság érdekeit, gondoskodik a jogszabályok végrehajtásáról, a központi állami célkitűzések megvalósításáról, biztosítja az államigazgatási feladatok végrehajtását, érvényre juttatja a nemzetiségek jogait, szervezi a lakosság közvetlen és állandó részvételét a tanácsi feladatok megoldásában. A tanács megvitathat országos jelentőségű kérdéseket is, és javaslatokat terjeszthet központi szervekhez. A tanács gondoskodik a település fejlesztéséről, szervezi a lakosság szükségleteinek kielégítését, különösen a művelődésügyi, egészségügyi, szociális, lakás-, kommunális, kereskedelmi ellátást és egyéb