Helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9. (Debrecen, 1976)

XXIII. fondcsoport. TANÁCSOK - Hajdú-Bihar megyei Tanács iratai

A TANÁCSOK Szocialista államrendszerünket, ezen belül a tanácsrendszert az 1949. évi XX. törvényben foglalt Alkotmány teremtette meg. Az 1949. augusztus 20-án kihirdetett Alkotmány kimondotta, hogy az államhatalom helyi szerveit a tanácsok egységes, országos rendszere képezi. Kiemelte a tanácsok tömegszervezeti jellegét, s azt, hogy a tanácsok a demokratikus centralizmus elvei szerint működnek. Az Alkotmány utalt arra, hocv a tanácsokra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény fogja megállapitani. A helyi tanácsokról szóló 1950: I. törvényt, az első tanácstörvényt 1950. május 18-án hirdették ki. E törvény megállapította : "A helyi tanácsok a dolgozó nép köréből választott és a demokratikus centralizmus elveinek megfelelően egymás alá és fölé rendelt szervek, amelyek működési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik,... ellátják a gazdasági-társadalmi és kulturális vezetés feladatait, valamint általában az államigazgatás helyi tennivalóit". /l.§./ A tanácsok, mint a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei, feladataik ellátásában a dolgozók egyéb tömegszervezeteivel szorosan együttműködve, a Párt vezetésével mozgósítják a lakosságot az egyes feladatok elvégzésére. Mivel a tanácsok tagjait a dolgozók közvetlenül választották és általuk viszsza is hívhatók, ezzel az államhatalom helyi szervei egyúttal a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei is voltak. A törvény a tanácsokat legfelsőbb fokon az országgyűlésnek és az Elnöki Tanácsnak rendelte alá, azonban a tényleges ellenőrzés és irányítás feladatát a minisztertanács kapta meg. A minisztertanács ezt a jogkörét átmenetileg a belügyminiszter útján gyakorolta a 143/1950. /V.18./ M.T. számú rendelet alapján. Az alapvető kérdésekben, vagy a belügyminiszter és az egyes szaktárcák közötti vitás ügyekben azonban a minisztertanács hozott határozatot. A tanácsokat az államigazgatási területi egységeknek megfelelően, ideiglenes jelleggel úgy alakították meg, hogy a Magyar Függetlenségi Népfront szervei küldték be a tanácstagokat a testületbe. A Népfront gyakorolta a választás és a visszahívás jogát a megalakulás első szakaszában a megyei és a járási tanácsokat illetően. A községi tanácsok csak a választás után alakultak meg. A tanácstörvény létrehozása igen jelentős volt államunk fejlődésében. A tanácsok megalakulása alapvetően megváltoztatta államunk szervezetét ós annak munkáját. Ezzel véglegesen megszűnt a régi államapparátus és új jellegű állami szervezetet építettek fel. Politikai szempontból az új szervezet szükséges volt azért, mert a hatalom jellege megváltozott. 1948-tól már proletárdiktatúra jött létre, s az államhatalmi és államigazgatási szerveknek az új hatalmi viszonyokat kellett tükrözniük. A régi szervezetben nem bontakozhatott ki a szocialista demokrácia. Szervezeti szempontból is szükséges volt a tanácsok megalakítása, mert meg kellett szüntetni az önkormányzati és az állami szervek párhuzamosságát. Meg kellett teremteni az államhatalom egységét a helyi és a területi szerveknél