Béres András: Útmutató krónikaíróknak - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 7. (Debrecen, 1975)

A krónikák dokumentum gyűjteménye

minden különösebb torzulás nélkül, különösen ha a szalagokat időnként átforgatják. Feltételezhetően még sokáig használatban marad mint a hangrögzítés eszköze. Ma már a krónikairó sem nélkülözheti a magnetofon használatát. Igen hasznos, ha meghatározott időközönként megszólaltat dolgozókat, vezetőket, bizonyos témakörben s az igy rögzített adatokat akár feldolgozó munkájánál ie használhatja lejegyzett formában,de mellékelheti mint élő dokumentációt. A levéltárba kerülő krónikák mellékleteként beadott hangszalagok lehallgatására megfelelő felszerelést kell biztosítani a levéltáraknak ia, ami az ilyen jellegű gépi felszerelés beszerzését szinte kötelezően Írja elő a megőrző intézmény számára. Ugyanakkor meg kell oldani a tárolás kérdését is, amely nem jelent különösebb gondot, de újszerűsége még szokatlan, elhelyezése megoldandó feladat. A tárolásra vonatkozó feltótelkről olyan intézményben kell tájékozódni, mint pl. az e területen nagy tapasztalatokkal rendelkező Rádió, ahol a feladatokból eredően a kérdés már megoldott. A krónikás mint riporter nagyon jól használhatja a magnetofont a munkakörülmények, események egyes részleteinek rögzítésére, jól színesíthetik az irott anyagot és élővé tehetik még a legkörültekintőbb időráfordítással Írásban rögzitett tényeket is. A fényképes ós élőszóval készített hangszalagon rögzített dokumentáció mellett igen hasznos és érdekes lehet egy-egy filmrészlet is, amely mozgásban rögzíthet bizonyos eseményeket. Ma már az amatőrfilmezés nem ritka dolog, bár kissé költséges. Némi fantáziával sokrétűen használható doku-