Béres András: Útmutató krónikaíróknak - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 7. (Debrecen, 1975)

A krónikák dokumentum gyűjteménye

mentáció, évek multával is visszaforgatható agitatív ere­jű képsorok rögzíthetik az elmúlt eseményeket, A krónikaírók körében ez a műfaj a legkevésbé elterjedt, de nem lehetet­len. Mind a mellett, hogy amennyiben a krónikaírók élnek e műfajjal, a krónikákat megőrző intézményeknek is fel kell ké­szülni a filmanyag visszaadására alkalmas gépi berendezéssel egy ujabb lépést lehet előre tenni, bár sok helyen még ide­genkednek ettől, a levéltárban eddig ismeretlen műfajtól. Az élettel azonban lépést kell tartani, a fejlődést ezen a te­rületen sem lehet megállítani. A technika alkalmazása mind a krónikalrókra, mind a krónikákat megőrző intézményekre na­gyobb felelősséget, anyagi terhet ró, de kétségtelen, hogy sokkal színesebb, sokrétűbb anyag áll a kutatók rendelkezé­sére, A felhasználást elősegítő segédletek készítésének munkamódszerét is alkalmazni kell a megváltozott körülmények­hez, s az őrző intézményeknek fokozatosan fel kell készülni a gépi uton rögzített dokumentáció fogadására. A már eddig elmondottak egy ujabb problémát hoz­nak felszínre. Ez az anyagi támogatás kérdése. A vázolt mun­kamódszerek bármelyikének megvalósítása bizonyos anyagi köve­telmények megoldásával jár. Ahhoz, hogy egy krónika elkészül­hessen, feltétlenül szükséges bizonyos anyagi ráfordítás, amely­lyel a krónikairót semmiképpen sem lehet terhelni. Feltétlenül biztosítani kell egy bekötött füzetet, vagy megfelelő mennyisé­gű, azonos méretű formátumú, minőségű papirt, amely majd később beköthető. Lehetőleg biztosítani kell Írógép használatát, vagy a gépen Írni nem tudók számára gépelési lehetőséget, külőnő-

Next

/
Thumbnails
Contents