Béres András: Útmutató krónikaíróknak - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 7. (Debrecen, 1975)

A krónika formái

a gyakorlati célok, de elvi megfontolás is indokolja a termelőszövetkezeti krónika vezetését, hogy el ne vesszenek a hasznos tapasztalatok, amelyek a szövetkezeti élet megindulásától a mai életig vezetik az embert. Igaz, hogy akár egy, akár több szövetkezet működik az adott településen és a szövetkezet története lényegében azonos a község történetével, mégis a TSz krónikájának ügye egy kicsit külön dolog. Szükséges tehát olyan krónikairdt keresni, vagy biztosítani, aki maradéktalanul eleget tud tenni ennek az egyáltalán nem lebecsülendő feladatnak. Lehetőleg naponként kell feljegyezni az Időjárási adatokat, a szövetkezettel kapcsolatos sajtó adatait, a nap kiemelkedő eseményeit /pl. nagyobb munkák kezdete, vége, vendégek látogatása, célja, eredménye, gyűlések, tagbelépósek, haláleset, baleset, üzletkötés, szállítás/. Hetenként feljegyzendő a legjobb munkateljesítmény, a heti munka általános értékelése, a folyamatos munkák helyzete, uj eljárások bevezetése. Havonként szükséges feljegyezni a szövetkezet egyes ágainak munkaeredményét, /állattenyésztés, növénytermesztés,kisegítő üzemek, melléküzemági tevékenység, gyümölcstermesztés/ a szövetkezet munkáj'ával kapcsolatos véleményeket, utasításokat, ügykezelés, munkaszervezés és a kulturális élet kiemelkedő jelenségeit. Évenként megörökítendő adatgyűjtemény legyen a zárszámadás az értékelő véleményekkel együtt, a statisztikai adatokat, kiállítási és export tevékenységet, vezetők életrajzát, uj tagok adatait, újjáalakulás, egyesülés eseményeit, nagy eredmények kitüntetések ünnepi alkalmait, terveket, a tagság javas-