Béres András: Útmutató krónikaíróknak - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 7. (Debrecen, 1975)
A szocialista krónika
különösen ha a kutatás során jelentkező nyelvi nehézség 1B jelentkezik a levéltárban őrzött feudáliskori anyagban. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a levéltárban dolgozó tudományos dolgozóknak is csak 1957-ben vált lehetővé, hogy munkaidejük egy harmad részében kutató-feltáró munkával foglalkozzanak, akkor nem csodálkozhatunk a falusi pedagógusoknak biztosított kutatási időn sem. Miután a levéltárak őrzik a történetírás legfontosabb forrásait, a levéltárak tudományos dolgozóinak kiemelkedő szerepük van a falutörténet müvelésében. Ugyanakkor a falun élő pedagógus sajátos helyet foglal el a helytörténetirás művelői között. Soós Imre tagolása szerint a kutatók három csoportra oszthatók: I. egyetemek, országos jellegű tudományos intézmények köré csoportosuló vagy azokban foglalkoztatott tudós feladata az országos történetkutatás . II. vidéki levéltárak dolgozói, továbbá vidéki levéltárak köré csoportosuló és azokban kutató történelemtanárok,muzeológusok, könyvtárosok, vidéken ők a helytörténet tulajdonképpeni művelői. III. azok a falusi pedagógusok, akikben megvan az elhatározás faluj uk történet ének feldolgozására. /De egyebük alig van. B./. Vannak tehát a helytörténetkutatásnak kritikusai, munkásai és vannak haszonélvezői. 1 ^ S helyénvaló lenne, ha a pedagógusok nem csupán haszonélvezői lennének, hanem feltáró munkát végeznének. Akkor tudnának legjobban bekapcsolódni a munkába, ha a krónikairást vállalnák, mivel e területen tudnának legeredményesebben tevékenykedni.
