Komoróczy György: A reformkori Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 6. (Debrecen, 1974)

Bevezető

BEVEZETŐ A jelen kötet a reformkori Debrecen legáltalánosabb kérdéseit kívánja bemutatni. Részletes helyi monográfiák hiányában a meglevő tudományos feldolgozásokra és mindenekelőtt eddig kiaknázatlan levéltári forrásokra támaszkodva elemzi azokat a gazdasági, politikai és társadalmi jelenségeket, amelyek a reformkori küzdelmek során előtérbe kerültek, s amelyek megmozgatták a rendi világot, lázas tevékenységre, a nemzetet újjáélesztő tettekre sarkallva. E harcoknak - ha nem is kizárólagosan - fokmérője lehet a kor várospolitikája. A dolgozat egy város helyzetét vizsgálva az országos helyzet megértéséhez kíván részleteket taglaló adatokat nyújtani, ezért a feldolgozás olyan várost állít előtérbe, amely a reformkorban viszonylag fontos szerepet játszott. *.'• * * Mint ismeretes, a várostörténet „egyedüli tárgya a város történeti jelensége, a maga sokrétűségében, összes funkcióival egyetemben", ahogyan Rúzsás Lajos és Szűcs Jenő módszertani útmutatójukban megállapították.

1 Ebből következik, hogy a várostörténet - akár összefoglaló célzattal készült, akár egy-egy korszak állapotát vizsgálja - minden vonatkozásban a kérdések összefüggő ismertetésére törekszik. Az ilyen értelmű várostörténeti kutatás - a korábban kiemelkedő monográfiák hasznos adatainak és megállapításainak felhasználása mellett elsősorban a felszabadulás után kezdett kibontakozni, miután előtérbe került a marxista történettudomány szempontjainak érvényesítése, amire Pamlényi Ervin világosan rámutatott.

2 Valójában - Barta István szavaival élve: „ . . . csak most, az átalakulás fő irányvonalainak megismerése után jött el az ideje annak, hogy a kutatásokat a részletekre is kiterjesztve, a tények, az adatok ezreivel, az egész valóság ismertetésével támasszuk alá az eddig néha inkább kiragadott példákkal illusztrált igazságokat."

3 A város, mint települési forma, a történelmi fejlődés során többféle alakzatot öltött. Létrejöttének okai között szerepet játszott az a körülmény, hogy egy-egy tájon nagyobb szerepet kezdett játszani a lakosság tömörülése gazdasági, társadalmi vagy művelődési vonatkozásban egyaránt. Ez a funkció elősegítette a város kialakulását, majd megerősödését. Mindebből követke-