Komoróczy György: A reformkori Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 6. (Debrecen, 1974)

Függelék - Követi utasítások

különbsége azoknak veszedelmeztetése nélkül mindenkit méltán megtartóztatná attól, hogy azokat más városbeliekre bízza. (22. §-ban a hajdúvárosokkal foglalkozik. A továbbiakban az országgyűlési követ jelölésének jogát a rendszeres bizottság a főispánra ruháztatná. Erre Debrecen megjegyzi:) Ez a proiectum, minthogy már a vármegyék főispánjai alatt való örökös királyi comissariusságát teszi fel a királyi városoknak, ami a legnagyobb sérelmére lehetne a városoknak, arra alább a maga helyén megtétetik az észrevétel annak meg nem állhatása eránt. Ami pedig a más városok követeivel leendő értekezést s a követeknek a választása eránt való ágát illeti ennek a proiectumnak, ez már csak azért sem állhat meg, hogy a vá­rosokat egyesíteni, különböző jussaik és privilégiumok állván abban ellen, nem lehet. Hogy pedig más idegenek közül való választása is proiectálódik a követeknek, az, mint amely azt láttatik feltenni, hogy ezen célra alkalmatos ember nem tanáltatik minden vá­rosban, ezt gondolni sem lehet ugyan, de a iurisdictio tekintetével ellenkezne is az, hogy magán kívül ezen törvényes jussának a gyakorlására más idegent nevezzen ki. (Minden várost külön követeknek kell képviselniük;) (A továbbiakban a városokat kizárólag a helytartótanácsnak kellene alárendelni, gazdasági kérdésekben pedig a helytartótanács és a kamara gyakorolná a főhatóság jo­gát. A rendszeres bizottság javasolja, hogy a királyi biztosok helyett a főispánok fel­ügyeleti jogát kell törvénybe iktatni a városok fölött. Erre vonatkozóan Debrecen a kö­vetkezőket indítványozza-.) Hogy a királyi commissio nagy sérelmére és terhére vágynak a iurisdictioknak, az hazánk törvényei által már elláttatott és éppen ezen az okon az ország rendéi is kívánták hazánk törvényei szerént a királyi városokat a királyi biztosság alatt való léteitől oltal­mazni, s azokat törvényes jussaikban és szabadságokban oltalmazni. Mert tapasztalni lehet, hogy ahol huzamosan vágynak királyi biztosok, azon a he­lyen a törvényes iurisdictio tekintete lejjebb száll, a nyughatatlanok száma szaporodik, sőt ebben a városban lehetett tapasztalni azt is, hogy a királyi biztosságok - nem tekint­vén a közönséges terhek hordozásával s az idő környülállásainál fogva költségeik e meg­fogyatkozott és meggyengült polgároknak s magának a közönséges pénztárnak gyengesé­gét - anélkül, hogy a iurisdictio, mely a helybeli környülállásokat legjobban tartozik tudni, s tudja is, mindazokban megnyugodott volna, a szerfelett való építtetésekkel és költségekkel a közönséges pénztárra ugyan nagy terhet húztak, a polgároknak pedig mégjobban való elgyengülésekre nagy okot szolgáltattak,. De nincsen is a királyi biztosságokra szükség, mert míg a perek folyamatja eránt fenn­álló törvényeink a magok valóságokban maradnak, azokat az egésznek sérelme nélkül a királyi városokban sem lehet kivenni a maga útjából. Ha van az iuridicumban valakinek valami panasza, annak az orvoslására rendeltettek az apelláta s más egyéb iuridicum remediumok. Ha pedig valami politicai, vagy gazdálko­dásbeli dolog eránt tétetne kérdés, azoknak eligazítására rendelődtek az igazgató fődicas­tériumok. Ide járul végre az is, hogy a királyi városokban, nem úgy mint a vármegyéken, majd mindennap gyűlést tart a magisztrátus s az előforduló bajokat annak tagjai mint hit mel­lett szolgáló hivatalbeli személyek kötelességeknél fogva nyomban igazítják. Különösen pedig a főispánok királyi commissariussága lenne nagy károkra a királyi városoknak, mert sok esetben a vármegyéknek a dolga a királyi városok bajainak s dol­gainak a menetelével nemcsak meg nem egyez, hanem mint megkülönböztetett iurisdictio­nak a jussa és java egymással ellenkezésbe is jönnek. (A rendszeres bizottság javasolja a szenátorok létszámának változtatását. Ezzel kap­csolatban Debrecen álláspontja:) A törvényes privilégiumokat eltörölni vagy azokat a maga erejéből kivenni nem lehet, a haza fundamentumos törvényeinek valóságos megrontása nélkül. Egyéb eránt ennek a városnak annyi népessége és kiterjedése van, s ahhoz képest a hivatalos foglalatossága is oly számos, hogy azokban való rövidség nélkül sem a magist­ratualisoknak, sem pedig a communitasbelieknek a számát kevesebbíteni nem lehet. Meg­jegyezvén a communitasbeliekre nézve azt, hogy annak tagjai közül csak azok vágynak rendes fizetésen, akik valamely bizonyos hivatalba vágynak helyeztetve számadás terhe alatt, a többi tagjai pedig mint esküdtek, semmi fizetést sem vesznek, mindamellett pedig több politikai s gazdálkodásbeli dolgokban megbízattatván, a közönség dolgába hasznosan forgolódnak. (A városok osztályozását a nagytanács tagjainak megállapítása szempontjából Debrecen is elfogadja. Arra nézve pedig, hogy a tisztújítások a főispán jelenlétében történjenek, Deb­recen az alábbiakat javasolja):

Next

/
Thumbnails
Contents