Komoróczy György: A reformkori Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 6. (Debrecen, 1974)

Függelék - Követi utasítások

10. Az 1805. évi 6. t. c. ellenére e város (ti. Debrecen) szüntelenül kénytelen a királyi biztosok jelenlétét tudomásul venni; különösen az elmúlt 1811. év óta azok a városi pénztár súlyos megterhelésével tevékenykednek; gondoskodni kell arról, hogy a királyi biztosoktól a város megszabaduljon, és erre különleges törvényt kell alkotni. 11. Névtelen feljelentéseket figyelmen kívül kell hagyni; a rágalmazókat az eljárási költségek megfizettetésén kívül még azzal is büntetni kell, hogy az érdekelt közösség mondjon fölöttük ítéletet. 12. (A visszahelyezési perek elintézése kívánatos.) 13. Tekintettel arra, hogy néhány esztendő óta a középítkezésekhez szükséges árajánlatok felsőbb helyre f eltérj esztendők, viszont egyes városok s közöttük Debrecen a legtöbb építési anyagot saját erejéből és helyben teremti elő, ugyanakkor jobb és alkalmasabb mesteremberek kevésbé vesznek részt az árvetéseken, mert nagyobb hasznot remélnek saját művészetük és mesterségük más irányú foglalkoztatásával, emiatt kikapcsolódnak a versenytárgyalásokból, ezért kívánatos, hogy a városok saját belátásuk szerinti egyezkedés alapján építkezhessenek, alkalmazkodva a művészeti és szakmai kívánalmakhoz. 14. A városok kárára van az is, hogy a saját birtokukban lévő erdészeti üzemtervek (methodus sylvanalis) végrehajtásában gátoltatnak, mert az erdőgazdálkodás irányításával a legfelsőbb erdőfelügyelőség által jelölt személyek vannak megbízva, akiknek az illetményei viszont a városi pénztárt terhelik. Az erdőfelügyelők oly magas illetményt és az azokkal járó kiegészítéseket élveznek, amilyenekkel maga a bíró vagy a polgármester sem rendelkezik. A tapasztalat azt mutatja, hogy az így alkalmazott erdőfelügyelők nem a város hasznára teljesítenek szolgálatot, hanem önkényes eljárásaikkal és haszonvágyuk érdekében inkább kárt okoznak az erdőtelepítések szempontjából, s a városnak nem engedelmeskednek, mintha kizárólag kamarai tisztségviselők volnának. Debrecen városában két erdőfelügyelő van, akiket a város korábban állásából eltávolíttatott, az egyik büntetőjogi felelősségre vonás alatt áll jelenleg is. (Megjegyzés: Eredeti, latin nyelvű, a meg nem jelölt pontok tartalmi kivonatával.) HBmL. IV.A.1021/b.2269. Kültart. 1828. január 7. Követi utasítás az 1790/1791. évi országgyűlés által kiküldött rendszeres bizottság tervezetének értelmezésére I. A publico-politicumokba (Az 1827. évi 8. sz. te. felújította az 1790/91. évben kiküldött rendszeres bizottság javaslatait és azokat új formákba öntötte. A törvényhatóságok az újabb javaslatokra tették meg észrevételüket. Ezeknek első megfogalmazása az alább rövidítve közölt szöveg.) 19. § (Minden megye három követ küldésére jogosült a tervezet szerint. Debrecen megjegyzése:) Ez a proiectum a királyi városok constitutionale jussainak áltáljában sérelmére lenne, mert e tsak arra céloz, hogy ezáltal is a királyi városok jussai gyengíttessenek és szólásbeli s határozásbeli jussaiban még jobban meg szoríttassanak. De nincsen is arra semmi ok, amiért a vármegyék küldöttjeinek a száma nevekedjen, mert a tapasztalás eléggé bizonyítja azt, hogy most is praepondiumba vágynak a királyi városok felett. (20-21. §. A rendszeres bizottság javaslata szerint a városoknak csak egyetlen követ választására van joguk; néhány várost összevontan közös követ küldésére kell meghatalmazni. Debrecen észrevételei:) Ez a proiectum sérelmes a királyi városokra, amennyiben egy követnek a küldését rendeli, holott a törvény szerint eddig két követ küldődött a diaetára. Mert a királyi városok nemcsak úgy néződhetnek, mintegy nemes személy, hanem úgy is, mint közönséges törvényt szolgáltató test (publica iurisdictio), egy iurisdictio pedig egy ilyen nagy s szintúgy az egész országot, mint magát a várost illető tárgyakban egy embert magát bízni meg, nagyon sérelmes következtetéseket húzhatna maga után, annyival is inkább hogy a törvény azon provisiojának, hogy valamely iurisdictio követet küldhessen, nem is egyedül annak a nagysága vagy kiterjedése a fundamentuma, hanem annak a jussa és az által való fennállása, mely iurisdictio ha kicsiny, még annyival nagyobb oltalmat kíván. Ami pedig a királyi városok egyesítését illeti, erre nézve szükséges megjegyezni azt, hogy a királyi városok különböző privilégiumokkal bírnak, különböző a helyheztetések s ahhoz képest különböző mindenkiknek haszna is és belső constitutioja. Amely jussoknak