Komoróczy György: A reformkori Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 6. (Debrecen, 1974)

II. FEJEZET. A társadalomi gazdálkodási rendje - A földművelés

és szabad foglalkozású személyek érdekében - a legelőterületet kívánta volna bővíteni. A gazdasági gyűlés 1844. február 14-én kelt javaslata hasonlóan „az apró nyilas földek" kiosztására vonatkozott, amelyet március 18-án tárgyalt meg a tanács. A javaslatot elfogadó határozat szerint „a kiosztás kulcsául kinek-kinek királyi adaja mennyisége vétessék fel, minden váltóforint után 5 váltóforinton fölül; 50 váltóforintig 80 ölnyi hosszúságú dűlőből adódjon l-l folyó öl", 5-5 váltókrajcár ellenében, vagyis „egy láncaljából 50 váltókrajcár", a többi 5 évben „ölitől 3 váltókrajcár s így egy láncaljától 30 váltókrajcár".

154 Sok gondja volt a tanácsnak a szétszórt kisebb földek hasznosítása körül, amelyeket nyilván olyanok vehettek bérbe, akiknek nagyobb terület díjának kifizetésére nem volt lehetőségük. 1840. április 6-án azért, mert „több szegény sorsú polgárok és lakosok kérdést tévén az iránt, fog-é e jelen tavaszon tavasz veteményekre föld osztódni", a földek kiosztásának szükségességét állapította meg. A Nagycsere alatt vannak ilyen földek, többek között a Kis-Diószegi út közelében, ahol egy terület „még most is igen gyökeres, nem lehetvén az idő viszontagságai miatt azon földet kellő módon művelni"; egy-egy lánc után 3 váltóforintért 2 évre bérbe adták. Hasonló módon döntöttek 1844. április 17-én a „Barak csapszék közelében lévő u. n. Bocskoros nevű föld bérbeadásáról a Mikepércsi és Nagypályi út között", amely 2 év óta műveletlenül állt.

154/a * * * A földek hasznosításának, értékeinek, termőterületének különbségei a különböző mértékek ismerete nélkül az akkori mezőgazdasági viszonyok között nem érthetők meg. Az eddigiek során láthattuk, hogy akár a iugerumról, akár a köbölről vagy más mértékegységről volt szó, a földbirtok nagyságának felemlítésénél konkrétan állapították meg, hogy hány négyszögölet tartalmaz a meghatározott mértékegység. A terület- vagy az űrmértékek ma még tisztázatlanok s főként ilyennek tekintendők a XVII. századtól kezdve. Már Wellmann megállapította, hogy egy-egy kutató „minél többet próbálkozik az egykorú mértékek precíz viszszaadásával, annál inkább elébe tárul a feladat mélyén rejlő ellentmondás". Szerinte a királyi mérték valószínűleg a XV. századig nyúlik vissza. Egy királyi öl 304,8 cm volt, egy királyi hold pedig 2231,5 öl, vagyis 3,72 pozsonyi mérő. Ezeknek az adatoknak ismeretében leszögezte, hogy „a királyi mérték fölött azonban mindinkább eljárt az idő", mert egyre szélesebbre gyűrűzött „a kiemelkedő helyi mértékek vonzóköre".

155 A területi mértékegységnek a XVIII. században nem volt azonos értelmezése. Varga János szerint „a hold a települések nagy csoportjában nem meghatározott nagyságú területet jelölt, hanem a földdarab, a földparcella fogalommal volt azonos". Ö maga 1200, 1800, 2400 négyszögöl nagyságú holdról tud. Hasonlóan eltértek egymástól a pozsonyi mérő fogalma alá tartozó mértékek. Debrecenben 1600 négyszögöles területet is „holdnak", illetve köblös földnek neveztek, sőt az egyekiek 1843-ban köblönként 1300 négyszögöles területet béreltek. Egy másik alkalommal 1 boglyás szántóra 1848ban 4 holdat számítottak, mindegyiket 1800 négyszögöllel mérvén, Ugyan-