Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András

geographiai tekintetben 1-6. (Pest, 1836-40); uő.: Magyarország statistikája 1-3. (Pest, 1842-43); uő.: Magyarország leírása 1-2. (Pest, 1847); uő.: Magyarország geographiai. szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leíratik 1-4. (Pest, 1851). Hasonló értékűek az egykorú összeírásokat ismertető, illetve feldolgozó, átfogó demográfiai művek: TAGÁNYI KÁROLY: Az 1828-iki országos összeírás végleges eredményei I. Megyék és kerületek (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1896. 110-117.),- KOVACSICS JÓZSEF: Magyarország demográfiai képe a XVIIL sz. fordulóján 1782-1815 (Bp. 1965). A szalontai járás statisztikai és topográfiai helyzetéről ad képet a SCHRAM FERENC által közzétett Két XIX. század eleji kézirat (Gyula, 1962) egyike. Település- és társadalomtörténeti adatai miatt érdekes LENGYEL IMRE két füzete: A balmazújvárosi német település (Debrecen, 1936) és a helység reformer papjáról: Fási János Henrik élete és működése hazánkban (1801-1807) (Debrecen, 1941). E mezőváros gazdasági életének és társadalmi szerkezetének rajzát vázolja fel az 1848-as összeírás alapján SZENDREY ISTVÁN: Adalék Balmazújváros gazdaság- ás társadalomrajzához (Debrecen, 1958). Nagyon értékes társadalomtörténeti adalékokat és szempontokat tartalmaz SZENDREY ISTVÁN másik tanulmánya: Debrecen társadalma az 1828-29. évi összeírások tükrében (AUD 1961. 171-186.). Debrecen XVIIL század végi politikai helyzetéről, az állami abszolutizmus ellen vívott harcáról, a társadalmi és ideológiai alapokról szól RÉVÉSZ IMRE két nagyszabású életrajza: Bécs Debrecen ellen. Vázlatok Domokos Lajos (1728-1803) életéből és működéséből (Bp. 1966); Sinai Miklós és kora. Adalékok a XVIIL századvég magyar társadalomtörténetéhez (Bp. 1959). A két személyiség markánsabban rajzolt portréi a szerző tollából: Sinai Miklós (Alföld, 1959. 2. sz. 84-92.) és A debreceni Bíró. Arcképvázlat Domokos Lajosról (Alföld, 1964. 1. sz. 58-67.). Jó néhány új szempont merült fel, illetve néhány megállapítást jobban aláhúztak az egyházpolitikai kérdésekről szóló két vitacikkben: VÖRÖS KÁROLY: Megjegyzések Révész Imre: Sinai Miklós és kora c. munkájához (Századok, 1961. 138-149.); RÉVÉSZ IMRE: A Sinai-kérdéshez (Századok, 1962. 199-203.). Kapcsolódik e témához VARGA ZOLTÁN egy korábbi írása: Debreceni lelkipásztorok, mint híveik politikai és társadalmi vezetői (1790-1848) (Debrecen, 1936). Debrecen művelődéstörténetéről és szellemi életéről találó megállapításokat és több irányban felhasználható adatokat olvashatunk még: BAJKÓ MÁTYÁS: A debreceni felsőoktatás a reformkorban (AUD 1955. 13-36); BORZSÁK ISTVÁN: Budai Ézsaiás és klasszika-filológiánk kezdetei (Bp. 1955); JULOW VIKTOR: Fazekas Mihály (Bp. 1955); uő.: Doktor Földi János (Alföld, 1964. 3. sz. 262-267.); VARGHA BALÁZS: Csokonai Vitéz Mihály (Bp. 1954); BODOLAY GÉZA: Irodalmi diáktársaságok 1785-1848 (Bp. 1963). Az állami abszolutizmus helyi érvényesítésének egyes útjait ismerteti KOMORÓCZY GYÖRGY: A debreceni Tartományi Kerületi Biztosság (Provinciális Commissiariatus, Debrecen) irattára (Levéltári Híradó, 1956. 4. sz. 70-88.). Debrecen belső igazgatásának, még inkább városgazdálkodásának számos problémáját érintik a reformkor kiváló köz- és mezőgazdásza, Balásházy János működését ismertető értekezések: GIDAY KÁLMÁN: Balásházy János Debrecenben (Debreceni Szemle, 1940. 195-198.); BARTA ISTVÁN: Balásházy János pályafordulása (Történelmi Szemle, 1958. 3-20.);