Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András

TILKOVSZKY LÓRÁNT: Balásházy János (Bp. 1970). Tartalmilag az utóbbiakhoz kapcsolódik PENYIGEY M. DÉNES cikke: A vadászat és gubacsszedés, mint mellékhaszonvételek Debrecen város régi erdőgazdálkodásában (Debreceni Szemle, 1941. 149-154, 204-209.). A XIX. század elején kezdődött Debrecen városiasabbá válása. Az erre irányuló tudatos törekvésekről, a városkép változásáról tájékoztat SÁPI LAJOS: A városrendezés kezdetei Debrecenben a X/,X. század elején (DMÉ 1948-56. 119-131.); uő.: A városrendezés múltja Debrecenben (Alföld, 1967. 3. sz. 54-64.); uő.: Debrecen első csatornázása (DMÉ 1967. 269301). A Simonyi úti sétány születésének mozzanatait eleveníti fel BOLDISÁR KÁLMÁN (Calamus dr. álnéven): Simonyi óbester (DDK 1914. 114-118.); ECSEDI ISTVÁN: Virágdíszbe öltözött a Simonyi-út (DKK 1933. 113-116.). A városhoz tartozó Hortobágy híres kilenclyukú hídjának történetét foglalta össze LÓSY-SCHMIDT EDE: A hortobágyi kőhíd építése Debrecen város mátai pusztáján 1827-1833 (Debrecen, 1926). Debrecen reformkori életéről számos adalékkal szolgálnak: IGNÁCZY BÉLA: A debreceni kolerajárvány (Debrecen, 1933); BOLDISÁR KÁLMÁN: A debreceni Casino 100 éves története 1833-1933 (Debrecen, 1933); uő.: (Calamus dr. álnéven): A százéves debreceni rendőrség (DKK 1937. 89-91.). A hajdúkerület igazgatására, a hajdútelepülések birtokviszonyaira becses forrás SILLYE GÁBOR főkapitány két összeállítása: Szózat a Hajdúkerület ügyében (Pozsony, 1948); A Magyar Királyi Helytartótanácshoz hivatali alázatos jelentése a Hajdúkerület főkapitányának... (Debrecen, 1864.). Bihar megye történetének megismeréséhez nyújt segítséget MÁRKI SÁNDOR: A Fekete-Kőrös és vidéke (Nagyvárad, 1877) és GYALÓKAI JENŐ: Bihar vármegye az utolsó nemesi insurrectióban (Nagyvárad, 1902). A korszak egyik antifeudális mozgalmáról, gyökereiről KOMONYI LÁSZLÓNÉ írt: A „Dóró-lárma". Félkelés Hajdúszoboszlón, 1822-1824 (Debrecen, 1954). A nádudvari és bihari jobbágyok osztályharcáról szolgáltat adatokat SPIRA GYÖRGY: Egy jobbágyzendülés évfordulójára (Valóság, 1947. 643-646); illetve TILKOVSZKY LÓRÁNT: Román jobbágyok mozgalmai Erdélyben és a Tiszántúlon 1831-ben (Századok, 1957. 773-784.). A korai szocialista tanok tiszántúli hatását mutatja ki RÉVÉSZ IMRE: Az utópikus szocialista gondolat magyarországi hatásaihoz (Századok, 1951. 120-148.). A polgári forradalmat megelőző mozgalmakat, szellemi irányzatokat kiemelkedően mutatja be VARGA JÁNOS A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban (Bp. 1971) című könyvében. A hajdú-bihari területek agrártársadalmának strukturális változásairól, a parasztság életéről, gazdálkodásáról, a paraszti és földesúri árutermelés fokozódásáról az utóbbi évek gazdaság- és társadalomtörténeti publikációi adnak képet: VARGA JÁNOS: A bihari nemesség hitelviszonyai a polgári forradalom előtt (Történelmi Szemle, 1958. 21-54.); uő.: Az úrbéres föld mennyiségének változása Bihar megyében az úrbérrendezés és 1836 között (Agrártörténeti Szemle, 1959. 37-63.); VARGA GYULA: Kismarja. Egy szabad paraszt község a feudalizmus bomlásának korszakában (Bp. 1960); GOMBÁR JÓZSEF: Debrecen agrárviszonyai és agrártársadalma a XIX. sz. első felében (Debrecen, 1963); BENCSIK JÁNOS: Egy jobbágyközség gazdasági, társadalmi élete az úrbérrendezéstől a jobbágyfelszabadításig (AUDH 1970. 49-88.,- Tiszacsegéről). Egy püspökladányi jobbágy visszaemlékezéseit közli DOROGI MÁRTON: Emlékiratok.. . múlt idők történetéről (Nép-