Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András

hatunk a Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 11111190 (szerk. Spira György; Bp. 1952) c. kötetben. Helyi vonatkozásokat tárgyal H. BALÁZS ÉVA: A váradi püspökség jobbágyainak megmozdulása a 18. sz. közepén (Századok, 1950. 320-322.); SZENDREY ISTVÁN: A községi gazdálkodás az Esterházyak derecskéi uradalmában a XVIII-XIX. században (Agrártörténeti Szemle, 1962. 201-207.); uő.: Községi alkalmazottak, feladataik és javadalmazásuk a derecskéi uradalombn (AIH 1962. 69-84.); uő.: A jobbágyság gazdálkodása a derecskéi uradalomban a XVlll. században (Agrártörténeti Szemle, 1963. 384-389.); Az Eszterházyak derecskéi uradalmának kialakulása (AUDH 1964. 57-72.). A felsorolt tanulmányokat olvasztotta egységes egésszé SZENDREY ISTVÁN a felmerült kérdéseket együttesen, mélyrehatóbban elemző könyvében: Egy alföldi uradalom a török hódoltság után (Bp. 1968). Egyik rövidebb értekezése - A bihari hajdútelepek társadalma a XVlll. század végén (AUD 1957. 47-54.) - a szabadparaszti rétegekről szól. E rétegek gazdálkodásáról ír SÁRKÖZY IRÉN: A hajdúság gazdasági élete a XVlll. században (Történetírás, 1937. 608616.). Statisztikai adatokra támaszkodik DÁVID ZOLTÁN: A paraszti gazdálkodás mérlege (Bihar megyei adatok 1189-ből) (Agrártörténeti Szemle, 1969. 128-159.). A mezőgazdasági termelés hajdú-bihari történetéhez szolgáltat gazdag anyagot BALOGH ISTVÁN: Határhasználat Hajdúböszörményben a XVlll. században (Ethnographia, 1954. (441-457., 1955. 99-124.). Ebben az írásában érinti a tanyatelepülés kialakulásának problémáját is, amelyről debreceni viszonylatban SZABÓ ISTVÁN írt: A debreceni tanyarendszer kialakulása (Föld és Ember, 1929. 214-244.). A kukoricatermesztés hazai elterjedésének történetét ismerteti BALASSA IVÁN: A magyar kukorica (Bp. 1960). A rideg és belterjes állattartás kérdését több szerző is elemezte: SZABADFALVI JÓZSEF: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon (Debrecen, 1970); BALOGH ISTVÁN: Pusztai legeltetési rend Debrecenben a XVlll-XlX. században (Ethnographia, 1958. 537-566.); uő.: A jószág legeltetése Debrecen környékén (Debrecen, 1938); ZOLTAI LAJOS: Debreczen város ménese és gulyája a XVlll. század első felében (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1905. 1-11.). A hortobágyi pásztorokról szól BALOGH ISTVÁN Néprajzi aadtok a Hortobágy környékéről a XVlll. századból (Ethnographia, 1959. 463-466.) című dolgozata. Néprajzi jellegű PAPP JÓZSEF tanulmánya is: Pásztorok, pásztornemzetségek Tiszacsegén (Ethnographia, 1971. 201-218.). Számos társadalomtörténeti adalékot - a fogatosokról, talyigásokról - tartalmaz BALOGH ISTVÁN rendkívül alapos műve: A lóíogatok Debrecenben a XVlll-XlX. században (Ethnographia, 1965. 161-186., 1966. 74-92., 229-253.). A debreceni ipar XVIII. századi történetéről az előző fejezetben közölt munkák mellett két könyv forgatható haszonnal, bár adataik egymástól eltérnek: EPERJESSY GÉZA: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon (1686-1848) (Bp. 1967) és SZABADFALVI JÓZSEF: A debreceni mézeskalácsos mesterség (Debrecen, 1962). Debrecen ekkori kereskedelmének története csak korábbi közleményekből tanulmányozható: HODINKA ANTAL: A tokaji görög kereskedőtársulat kiváltságának az ügye 1125-1112 (Bp. 1912); NAGY JÓZSEF: A Debreczeni Kereskedő-Társulatról (1115-1915) (DKK 1916. 112-125.); SZABÓ ISTVÁN: A Debreceni Kereskedő Társulat levéltára (Levéltári Közlemények, 1929. 121-126.); RICKL