Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András

ANTAL: Idegenek vagy magyarok voltak-e a debreceni kereskedők a XVHl. században? (DKK 1929. 95-102.); uő.: BÁKAY ANTAL néven: A debreceni kalmár, vasas és sós gazdák (Debreceni Szemle, 1929. 530-534.); uő.: NAGYBÁKAY ANTAL néven: A Debreceni Kereskedő Társulat 240 esztendős múltja (Debrecen, 1938); uő.: Egy barokk-kori debreceni iőbíró élete. Szeremley Sámuel a Nemes Kalmár Társaság tagja és családja (Debrecen, 1942); HORVAY RÓBERT: A Szepességen járt debreceni kereskedő iíjak (DKK 1938. 79-81.). A felvilágosodás debreceni hatásáról több művelődéstörténeti dolgozat ad képet; ezek sorában MOLNÁR ÁGNES: Debreceni arcok a felvilágosodás századából (Bp. 1939); BAJKÓ MÁTYÁS: A debreceni felsőoktatás a felvilágosodás korában (AUD 1954. 29-54.); BÁN IMRE-JULOW VIKTOR: Debreceni diákirodalom a felvilágosodás korában (Bp. 1964); JAKUCS ISTVÁN- M. ZEMPLÉN JOLÁN: Debrecen és a magyarországi fizika kezdetei (Fizikai Szemle, 1962. 361-368); HORVÁTH RÓBERT: Hatvani István professzor (1718-1786) és a magyar statisztikai tudomány kezdetei (Bp. 1963); uő.: Hatvani István és a magyar közgazdasági irodalom kezdetei (Közgazdasági Szemle, 1960. 74-91.); BIMBÓ MIHÁLYNÉ: Maróthi György emlékére, halálának 225. évfordulóján (Alföld, 1970. 1. sz. 93-96.); SÜKÖSD MIHÁLY: Tudós Weszprémi István (Arckép a magyar felvilágosodás történetéből) (Bp. 1958) című írásai a legjelentősebbek. Kiemelkedő értékű eszmetörténeti esszében elemzi egy közismert fogalom eredetét és fejlődéstörténetét BALOGH ISTVÁN: Debreceniség. (Egy irodalmi fogalom története és társadalmi háttere) (Studia Litteraria VII. Debrecen, 1969. 11-53.). Iskolatörténeti problémákat érint BUJDOSÓ ERNŐ: A debreceni Kollégium délszláv kapcsolatai a XVIII. és XIX. században (Tanítóképző Intézetek tudományos közleményei 4. Debrceen, 1967. 217-221.) és BARCSA JÁNOS: Debreczen küzdelme népiskoláiért 1788-ban (DKK 1909. 73-75.). A nagyhírű diáktűzoltóság történetét foglalta össze NAGY SÁNDOR: A debreceni diáktűzoltóság története (Bp. 1957). Az egészségügyi viszonyok alakulását mutatja be ZOLTAI LAJOS: Az első orvosdoktorok Debrecenben. A város tiszti főorvosai (DKK 1937. 95-100.) és MOLNÁR GYULA: Konyár község egészségügyi körülményei a XVIII-XIX. században (Orvostörténeti Közlemények, 1968. 85-94.). A debreceni egyháztörténet sajátosan XVIII. századi kérdéseinek megoldásához nyújt segítséget VARGA ZOLTÁN: A debreceni református egyház önálló igazgatásának kialakulása (DKK 1935. 109-113.) és HERPAY GÁBOR: Visszapillantás a debreceni róm. kath. egyház 200 éves történetére (DKK 1917. 52-60.), valamint a LISZT NÁNDOR és SÜMEGHY JÓZSEF által szerkesztett kötet: Debrecen katholikus múltja és jelene (Debrecen, 1930). * * * ÁTMENET A KAPITALISTA TERMELÉSRE 1790-1848 A korszak népesedési, települési, gazdasági, sőt közigazgatási viszonyaira elsőrendű, nélkülözhetetlen források az ország egészét bemutató korabeli történeti földrajzi, statisztikai munkák: VÁLYI ANDRÁS: Magyar Országnak leírása 1-3. (Buda, 1796-99); FÉNYES ELEK: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és