Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András

a lakatlan területek benépesítése, rövid idő alatt jelentősen megváltoztak a demográfiai viszonyok. Magyarország - a Hajdúság és Bihar - népességének XVIII. századi alakulásáról nagyon sok adatot tartalmaznak a következő kiadványok: ACSÁDY IGNÁC: Magyarország népessége a pragmática sandio korában 1720-21. (Bp. 1896); Magyarország helységei. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása (Bp. 1920); THIRRING GUSZTÁV: Magyarország népessége 11. Józseí korában (Bp. 1938); DANYI DEZSŐ-DÁVID ZOLTÁN: Az első magyarországi népszámlálás 1784-1787 (Bp. 1960). Demográfiai és településtörténeti vonatkozásban egyaránt fontos anyagot közölnek a kimondottan helytörténeti jellegű publikációk: GYÖRFFY ISTVÁN: Dél-Bihar népesedési és nemzetiségi viszonyai negyedfélszáz év óta (Bp. 1915); BALOGH JÁNOS-SZENDREY ISTVÁN: Bihar megye benépesülése a török hódoltság után (AUDH 1967. 41-69.); HÁRSFALVY PÉTER: Adatok a Szabolcs megyei mezőgazdasági cselédnépesség létszámáról a XVIII. században (Agrártörténeti Szemle, 1963. 399-408.); ZOLTAI LAJOS: Debrecen város lakossága foglalkozási ágak szerint a XVIII. század végéig (Régi okiratok és levelek tára, 1906. 7-8. füz. 6-20.); uő.: A mai Hajdúvármegye területe 200 évvel ezelőtt. Gazdasági és népesedési leírás. Az 1715. és 1720. évi országos összeírás alapján (DKK 1911. 60-77.)

; BALOGH ISTVÁN: A debreceni erdős puszták betelepülése (Debreceni Szemle, 1936. 134-138.); HERPAY GÁBOR: Debrecenbe beköltözött polgárok. Matricula civium 1715-1867 (Debrecen, 1936). A lakosságot tizedelő 1739-es pestisjárvány pusztításáról ír HAÁSZ IMRE: Az első kolerajárvány Debrecenben (Debreceni Szemle, 1934. 454-461.) és újabban KÖVÉR SÁNDOR: A feketehalál Hajdúböszörményben (DMÉ 1965. 567-577.), valamint DÁVID ZOLTÁN dolgozata: Az 1738/43. évi pestis pusztítása Bihar megyében (DMÉ 1969-70. 181-200.). A Habsburg-abszolutizmus politikája nyomot hagyott az önkormányzattal rendelkező városok életében is, főként a városgazdálkodásban. Erről a témáról országos áttekintést ad KÁLLAI ISTVÁN: A bécsi udvar várospolitikájának néhány kérdése Mária Terézia korában (Századok, 1963. 10551071.); uő.: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740-1780 között (Századok, 1966. 27-61., 287-328.); ECKHART FERENC: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Mária Terézia korában (Bp. 1922). Debrecen, mint szabad királyi város közigazgatásáról és városgazdálkodásáról átfogó, rendkívül adatbő tanulmányt írt KOMORÓCZY GYÖRGY: Városigazgatás Debrecenben 1848-ig (Debrecen, 1969). Korábbi munkáiban egyes részletkérdéseket is tisztázott és fontos adatokat közölt: A királyi kisebb hasznovételekről Debrecen feudális kori történetében (DMÉ 1962-64. 217-231.); „Gábárul való Proiectum" (Ethnographia, 1961. 147-153.); Hivatalszervezet és levéltári anyag a feudáliskori Debrecenben (DMÉ 1958-59. 44-53.); A katonai közigazgatás szervezete a Debreceni Kerületben 1723-1849 között (Hadtörténelmi'Közlemények, 1959. 130-166.). Ma is hasznosíthatók ZOLTAI LAJOS cikkei: Debreczen 200 év előtt. Gazdaságtörténelmi adatok (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1902. 1-29.); Domokos Mátyás debreczeni főbíró és kora 1725-1764 (DKK 1909. 54-70.); Mikor keletkeztek Debrecen határában a pusztai csárdák? (Debreceni Szemle, 1934. 271-282.); Debreceni utcakapitányok, tizedesek és tízházgazdák. (Debrecen, 1939.) stb. A földesúri és jobbágygazdálkodás változásairól, a parasztság helyzetéről, kizsákmányolásáról és osztályharcáról országos kitekintésben olvas-